Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16
Az első amerikai nő, aki európai egyetemen matematikából doktori címet szerzett.

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

A Downer College-ban kapott tanári állást, majd 1891-től a University of Chicago-n kapott ösztöndíjat. 1894-ben megjelent publikációjára felfigyelve megkapta az Association of Collegiate Alumnae ösztöndíját Németországba, a göttingeni egyetemre. Über den Hermitéschen Fall der Laméschen Differentialgleichungen című doktori értekezését 1896-ben sikerrel megvédte - az intézményben  után a második nőként.

Hazatérése után a St Joseph's High School tanára volt, majd a Kansas State Agricultural College matematika tanszékét vezette egyedül. 1900-ban, Henry Newson professzorral kötött házassága után otthagyta az egyetemet, háztartást vezetett és három gyereket nevelt. Henry 1910-ben meghalt, ezután Mary szakkönyveket és cikket fordított. 1913-ban Kansasban a Washburn College-ban kapott tanári állást, majd a Illinois-ban a Eureka College tanszékvezetője volt egészen nyugdíjazásáig (1942).  

 

 

Emma P. Carr amerikai kémikus (1880–1972)

július 22, 2019 - 12:24

A fizikai szerves kémia és a spektroszkópia területén kiemelkedő eredményeket elérő tudós, egyetemi tanár, a rangos Garvan Medal első kitüntetettje volt 1937-ben. 1905-ben diplomázott a Chicago-i egyetemen, a Mount Holyoke College kémiai tanszékén kapott állást. Doktori értekezését szintén a Chicago-i egyetemen készítette és védte meg 1910-ben. Egyetemi oktatómunkája mellett néhány év alatt jónevű kutatóként lett ismert, 1913-ban a megkapta kinevezését a kémiai tanszék vezetésére. Sokat publikált, nemzetközi kutatócsoportok munkájában vett részt.  

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Virginia Kneeland Frantz amerikai orvos (1896–1967)

november 28, 2017 - 16:40

New Yorkban született, jómódú családba. A Bryn Mawr College hallgatója volt, 1918-ban kémiából évfolyamelsőként diplomázott. A Columbia egyetemre jelentkezett orvostanhallgatónak, az volt az első év, hogy nőket is felvettek. 1922-ben diplomázott, ő volt az első nő, akit a New York Presbyterian Hospital rezidensnek felvett, két év múlva alorvosnak nevezték ki. Sebészi munkája mellett oktatott is, 1951-ben kapta meg professzori kinevezését. 1959-ben írt tanulmánya a hasnyálmirigyrákról a mai napig alapmű.

Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

december 27, 2017 - 00:28

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását.

A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák.

(Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.)

Irene E. Newman, az első dentálhigiénikus (1875–1958)

november 01, 2019 - 22:42
Irene E. Newman

Irene E. Newman volt a világ első dentálhigiénikusa. Dr. Alfred C. Fones praxisában szolgált, a nevéhez kapcsolódik a "dentálhigiénia" kifejezés megszületése és a fogászati betegségek megelőzésének és a kapcsolódó fogászati eljárások elidításának mozgalma, ami mára a dentálhigiániát önálló és a megfelelő fogászati eljárások kikerülhetetlen szolgáltatásává tette.

1906-ban Alfred Fones praxisában asszisztensként dolgozott, itt kapott képesítést a fogak tisztítására és a gyermekeken végzett egyéb prevenciós kezelések elvégzésére.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Olga Ladizsenszkaja orosz matematikus (1922–2004)

március 07, 2018 - 20:24

Kologrivban született, családjában több matematikus volt. Apja politikai okok miatt börtönbe került, ezért nem vették fel a leningrádi egyetemre, tanárképző főiskolát végzett. A háború alatt matematikát tanított egy középiskolában. 1943-ban a moszkvai egyetem hallgatója lett, ahol 1947-ben diplomázott. Doktori értekezését már Leningrádban nyújtotta be és védte meg 1949-ben. Ugyanettől az évtől az egyetem oktatója, később a Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kutatója lett, 1962-ben az intézet vezetőjévé nevezték ki.

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013)

január 07, 2018 - 20:16

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott.