Gertrude Blanch matematikus (1897-1996)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Gertrude Blanch matematikus (1897-1996)

február 06, 2014 - 15:38
"Ő testesítette meg mindazt, ami az emberben nemes, igaz és csodálatraméltó."

“Kiváló tanáromnak és legkedvesebb barátomnak, Gertrude Blanchnak ajánlom ezt az írást. Számomra ő testesítette meg mindazt, ami az emberben nemes, igaz és csodálatraméltó. Ha bármi sikert értem el pályámon, azt neki köszönhetem.”

: Blanch Anniversary Volume, February 21, 1967

A lengyelországi Kolnoban született Gittel Kaimowitz családjával az ezredfordulón az Egyesült Államokba emigrált. Alapfokú tanulmányait NewYork-ban kezdte, és annak ellenére, hogy iskolakezdéskor még egy szót sem beszélt angolul, kiválóan fejezte be az évet. Középfokú tanulmányai elvégzése után évekig tisztviselőként dolgozott New Yorkban, hogy az egyetemi tanulmányaihoz szükséges pénzt összegyűjtse, ebben az időben változtatta meg nehezen kiejthető nevét. A New York egyetemen szerzett matematikából diplomát 1932-ben, doktoriját a Cornell-en készítette 1935-ben. 

Néhány évet a Hunter College-ban tanított, majd csatlakozott a Mathematical Tables Project-hez, melynek szakmai igazgatója lett. Ez volt a legnagyobb és legfontosabb az ún. “emberi számítógépek” között. A hadsereg számára ballisztikai számításokat végeztek, a tengerészetnek navigációs táblázatokat készítettek. Kb. négyszázötvenen végezték a munkát, köztük sok nő, lépésről lépésre követve Gertrude precíz előírásait, állandóan ellenőrizve az eredményt. A hihetetlen mennyiségű számítási munka alapján létrejött táblázatokat később 28, hatalmas méretű kötetben publikálták, melyek még a mai napig használatban vannak. 

A háború után Gertrude Blanch először az UCLA (University of California, Los Angeles) matematikai analízis tanszékének tanára, majd a Wright-Patterson légibázis kutatólaboratóriumának vezető matematikusa lett, munkájá alapvető jelentőségű volt az első számítógépek létrehozásában. 

Több mint harminc publikációja jelent meg, 1962-ben az American Association for the Advancement of Science tagjává választották, Lyndon Johnson elnöktől 1964-ben a Federal Woman's Award kitüntetést kapta. Alapító tagja volt az Association for Computing Machinery-nek. 

1967-ben nyugdíjba ment, de a légierő továbbra is tanácsadóként alkalmazta. Kutatásait a szerződés lejárta után, 99 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta.

 

 

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

“A Cornell-en és a Columbia-n egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

Maria Goeppert-Mayer Nobel-díjas lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

június 27, 2017 - 20:32

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva.

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja.

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

A világon az első doktori fokozatot szerző nő: Elena Cornaro Piscopia 

április 19, 2017 - 22:58

Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták. 

Ingrid Daubechies belga fizikus, matematikus (sz. 1954)

augusztus 17, 2017 - 12:33

Ingrid Daubechies (ejtsd: dóbecsíz) az első nő, akit az International Mathematical Union elnökévé választottak, a kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik. Fő kutatási területe a waveletek (hullámocskák). A brüsszeli egyetemen végzett 1975-ben, doktori értekezését 1980-ban védte meg. Az AT&T Bell Laboratories-nál dolgozott, 1990-ban a Michigan, 1991- 1993 között a Rutgers egyetem kutatója volt. Ő volt az első nő, akit a Princeton egyetem matematikai tanszékének professzorává kineveztek.

Berta Vogel Scharrer német-amerikai idegkutató, a neuroendokrinológia egyik megalapítója

augusztus 13, 2016 - 12:08

Berta Vogel Scharrer 1906. december 1-jén született Johanna Weiss Vogel és Karl Phillip Vogel gyermekeként Münchenben. Korai évei zenével, művészetekkel és kultúrával teltek, kiváló oktatásban részesült, már fiatal lányként kutató biológusnak készült. A Lajos Miksa Egyetemre vették fel, 1930-ban doktorált, disszertációját a méhek táplálkozásának elemzéséről készítette Karl von Frisch etológus közreműködésével.