Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

február 17, 2019 - 22:46
Egy megemlékezésben "a nagy alt-triász" tagjaként említik, Basilides Mária és Durigo Ilona mellett. 

1880. december 3-án született Budapesten. Apja Méhely Pál vasúti tisztviselő, anyja Czapf Júlia, aki tehetségesen zongorázott, de a műkedvelő zenélésen túl nem voltak előadói ambíciói. "Mici" tanítónői oklevelet szerzett, de művészi hajlamokkal bírt, így énekelni, zongorázni és festeni tanult. Összejöveteleken sikert aratott slágereinek előadásával. 

Első énekmestere Domenego-Plaska Stefánia volt; rögtön felismerte tanítványa rendkívüli hangadottságait, zenei ösztönét. Első sikereit Győrben aratta, a kritika nagyra tartotta. Férjhez ment dr. Veress Endre történészhez (akivel 1905-ben Kolozsvárra költözött), ám, dacolva a kor szokásaival, egyben szülei és férje rosszallásával, feleségként is törekedett a művészi érvényesülésre. Apja terjedelmes önéletrajzában, gépészmérnök fiával, Kálmánnal ellentétben keveset ír lánya tehetségéről. Anyja is hagyományos szellemben gondolkodott ("ellensége vagyok a nőemancipációnak" - írta egy levelében), de a festészeti tevékenységet még inkább tartotta volna úrinőhöz illőnek. "Mici" a bútorfestéseivel nagy társasági sikert aratott, és ez legalább kapcsolódott a háziasszonyi szerephez. Várandósságai alatt a rokonság még inkább ellenőrzése alá igyekezett vonni, féltették pl. a magas hangoktól. Miután egyik gyermeke egyévesen meghalt, a szülők némileg elnézőbbé váltak gyászoló lányuk iránt. 

A fiatal nő Rómában (ahová tanulmányútra kísérte férjét) Sparapani énekmesternél tanult, aki el volt ragadtatva kontraalt hangjától. Arisztokraták, nagykövetek előtt lépett fel, majdnem meghívták a római Operaházba énekelni, ám közbeszólt az első világháború. 

Művészetének első korszakát a bukaresti osztrák—magyar követségen történt közreműködése zárta le. Erről így ír a Romániai Magyar Újság 1914. május 21-én: 

Az a gyönyörű kontraalt hang, amellyel Veressné Méhely Mária rendelkezik, amely tüneményes szépséggel színez lágy tónust és fejez ki markáns intonációt, annyira meglepte a közönséget, hogy alig tudott felszabadulni a bűvölet hatása alól.

Később próbálkozott az Állami Operaházban, ott azonban a három nagy ,,B" (, Bársony, Budanovits) mellett őrá nem volt szükség. Alkalmanként lépett csak fel, a belvárosi Színházban, illetve 1920-ban két dalestet adott a Budai Vigadóban. A rádióban is énekelt. Műsora nagy opera- és oratóriumszerepektől a modern dalokig terjedt. Elsők között énekelte például Kodály "Megkésett melódiák" ciklusát. Énekórákat is adott. 

Korán abbahagyta az éneklést. Két fia, Sándor és Endre a zenei pályát választotta. 

1957. november 5-én halt meg. Nem maradt fent utána hangfelvétel. 

Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete c. könyvében elsősorban a családi életéről és szerepkonfliktusairól olvashatunk. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mirkovszky Mária mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus (1896–1987)

április 11, 2017 - 23:41

Budapesten született, ének- és tornatanárnak tanult. Orkesztikai iskolájának elvégzése után egész életét a mozdulatművészetnek szentelte. A huszas évek elején nagysikerű önálló esteket is adott, ahol a kortárs írók verseire táncolt. Az Orkesztika iskola vezető tanára volt, melyet Dienes Valéria emigrálása után ő vezetett tovább. 1930-ban megnyitotta saját iskoláját.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.