Johanna Borski holland üzletasszony (1764–1846)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Johanna Borski holland üzletasszony (1764–1846)

augusztus 13, 2017 - 23:46

Jómódú amszterdami kereskedőcsaládba született. 1790-ben házasságot kötött Willem Borski bankárral, tíz gyereket szült. Értelmes, gyors felfogású volt, Willem mellett beletanult az üzletvezetésbe, 1812-re ők voltak a második leggazdagabb család Amszterdamban. Férje 1814-ben bekövetkezett halála után ő vitte tovább a céget Firma Weduwe W. Borski néven, Johannes Stoop ügyvéd közreműködésével. Jó üzleti érzéke mellett komoly hasznot hozó, merész húzásai voltak, kockázatos lépései rendre beváltak. 1816-ban a De Nederlandse Bankot, 1830-ban a Nederlandsche Handel-Maatschappijt mentette meg a csődtől. Nagy házat vitt, Napoleon és Mária Lujza is vendégei voltak. A leggazdagabb holland polgárok közé számított, magánvagyonát 4 millió guldenre becsülték. 1840 után fokozatosan átadta a cég vezetését fiának, nyolcvan évesen vonult vissza végleg az üzlettől.    
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A macskák festője: Henriëtte Ronner-Knip 

május 30, 2016 - 20:54

Művészcsaládba született 1821-ben, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett.

A harcművészetekben jártas szüfrazsett, aki a termetes rendőröket is megfélemlítette: Edith Garrud

június 15, 2016 - 13:29

Anyja és apja nem voltak házasok, s ez a tény a korabeli megítélés miatt rányomta bélyegét az 1872-ben született és egy híján 100 évet élt Edith gyerekkorára. A nagynénjénél nevelkedő magányos kislány, hogy elfoglalja magát, rákapott az atlétikára. 1893-ban hozzáment a sportokért ugyancsak lelkesedő William Garrudhoz, s együtt vettek dzsudzsucu órákat egy Londonban tartózkodó japán mestertől, Szadakazu Ujenisitől, majd 1908-ban, amikor tanáruk visszament Japánba, átvették a dodzsó vezetését.