családon belüli erőszak önálló törvényi tényállása Archívum

„Magyar nők, magyar anyák ellen elkövetett súlyos bűn nem ratifikálni az Isztambuli Egyezményt” – Antoni Rita beszéde

Magyar nők, magyar anyák ellen elkövetett súlyos bűn nem ratifikálni az Isztambuli Egyezményt csak azért, mert a nők elleni erőszakot nem egyedi kivételes esetekként, elszigetelt és elkerülhetetlen balesetként, hanem nemi alapú hatalmi viszonyok rendszerszintű megnyilvánulásaként tárgyalja, ráadásul – és tudom, hogy ez végképp idegen a kormány számára – a megelőző intézkedések közt még olyan szörnyű célokat is megfogalmaz, mint a nemek tényleges egyenlősége mint az erőszakmentes társadalom alapja.

Az Isztambuli Egyezmény szövege magyar nyelven

Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. Magyarország 2014 márciusában aláírta, de még nem ratifikálta (nem iktatta törvénybe) az Egyezményt. A ratifikálás elengedhetetlen, ezzel válik jogilag is kötelezővé az Egyezmény.

Jó, de még nem elég – Nőszervezetek közleménye a családon belüli erőszak hétfőn elfogadott új büntető tényállásáról

2013. június 5. – A nőszervezetek üdvözlik, hogy a “kapcsolati erőszak” elnevezésű tényállás elfogadásával a törvényhozók megerősítették, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, és hogy az e körbe tartozó cselekmények bűncselekmények, amelyek ellen az államnak kötelessége fellépni.

A liberálisok csak abban „bűnösök”, hogy merik néven nevezni a dolgokat! – Tanos Áron beszéde

Ezért mi most itt egyedülállók, élettársak, feleségek és férjek, gyermeket nevelők és gyermek nélküliek, liberálisok, baloldaliak, és normális jobboldaliak KÖVETELJÜK a magyar parlamenttől, hogy szakemberekkel, tapasztalati szakértőkkel, volt áldozatokkal egyeztetve fogadjon el egy tisztességes, civilizált, törvényt a családon belüli erőszakra vonatkozóan.

Ahol a nő a bokszsák, ott nincs demokrácia – Lovas Nagy Anna beszéde

Az áldozatok olyan törvényt kaptak, ami nem védi meg őket. Kihagyták belőle a gazdasági kizsákmányolást, kihagyták a lelki bántalmazást és a pszichés kényszerítést. Joggal tesszük fel a kérdést, miért ilyen szakszerűtlen a kormány? Nincsenek tudós jogászai? Nem ismerik a nemzetközi ajánlásokat? Nincs bepillantási lehetőségük a nyugati civilizációk jogrendjébe?

Antoni Rita a Nők Lázadása Újra! tüntetésről az ATV Hírórában

Néhány napja a családon belüli erőszakról szóló törvény tárgyalásakor újra gyalázatos áldozathibáztató kijelentések hangzottak el a parlamentben a kormányzó párt soraiból…

Nők Lázadása Újra (videóval)

Felháborodottan konstatáltuk, hogy a családon belüli erőszak törvény tárgyalásakor ismét gyalázatos áldozathibáztató kijelentések hangzottak el („az emberek nem akarnak rendezetten élni”, „a bántalmazásért a felliberalizálódott családmodell a felelős”) – olyan párt soraiból, amely már nem az első nőbántalmazót tűri meg a sorai között (vö. komondor, vö. Lázár: „a pártnak semmi köze hozzá, h ki mit csinál otthon”), és amely most abban a pozícióban lenne, hogy a jelenlegi magyar jogi gyakorlaton változtasson.

Nem megfelelő a családon belüli erőszak tényállásának beterjesztett szövegjavaslata

2013.05.16. A Patent Egyesület sajtóközleménye A témával foglalkozó nőszervezetek szerint a hozzátartozó bántalmazása tényállás tervezete nem kompromisszumos és nem megoldás. Továbbá felháborodással követik a tervezet

Ha az albizottság komolyan venné a munkáját, nem egy oldalról hívott volna szakértőket

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottságának április 16-i ülése után, ahol a fő téma a nők elleni erőszakot szankcionáló törvény tervezete „volt”, megkérdeztük Dr. Spronz Júliát, a családon belüli erőszak áldozatainak jogsegélyt nyújtó PATENT egyesület szakjogászát (akinek a felszólaló szakértők, és nem a megfigyelők közt lett volna a helye), mit gondol az ülésen hallottakról.

Miért „kirakat és kabaré”? – Bővebben A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottság ápr. 16-i üléséről

Ahogy ígértük, bővebben is tájékoztatunk Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottságának április 16-i üléséről, ahol – Ékes Ilona