Gáspár Margit könyvtáros, bibliográfus (1893–1980)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Gáspár Margit könyvtáros, bibliográfus (1893–1980)

július 30, 2017 - 20:03
A magyar kémiai bibliográfia létrehozója.

Az első természettudományos végzettséggel rendelkező könyvtáros, a magyar kémiai bibliográfia létrehozója a Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakán végzett 1922-ben, doktori értekezését 1925-ben védte meg. 1923-tól dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, 1938-tól a Szerzeményi Osztályt vezette. Nevéhez fűződik a modern magyar kémiai irodalom könyvészetének összeállítása. 

Néhány munkája:

  • A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1901-1925;
  • A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1926-1945;
  • A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1946-1955. 

 

 

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, egészségügyi mérnök, feminista (1842–1911)

április 29, 2017 - 22:05

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) első női hallgatója és első női tanára a Vassar College-ban végzett 1870-ben. Kémiát akart tanulni, a MIT rendkívüli hallgatójaként az első nő lett az Egyesült Államokban, akit természettudományi karra felvettek. 1873-ban diplomázott, de a doktori fokozathoz szükséges további tanulmányait nem engedélyezték. Bostonban középiskolás lányoknak létrehozott egy tanfolyamot, amely előkészítette őket természettudományi tanulmányokra. 1876-ban megalapította a MIT női laboratóriumát, ahol egészségügyi kémiát tanított.

Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett (1881(84?) - 1962)   

június 24, 2019 - 21:29
1909. október 4-én Manchesterben letartóztatják Rona Robinsont

1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja.

Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

június 21, 2017 - 15:09

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat.

Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

május 08, 2019 - 02:00

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.