Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

május 17, 2012 - 23:00
Francia író, újságíró, feminista, szabadkőműves, az első francia feminista szervezet, a L’Association pour le droit des femmes (Egyesület a nők jogaiért) megalapítója.

Maria Deraismes (ejtsd: dörem) 1828. augusztus 17-én született, jómódú, művelt középosztálybeli családban. Szülei gondot fordítottak taníttatására, iskoláit Pontoiseban kezdte, majd Párizsban fejezte be. Miután szüleitől komoly vagyont örökölt, meg tudta őrizni függetlenségét, és úgy döntött, nem megy férjhez.

Az élénk szellemű fiatal leány karcolatokat, majd vígjátékokat kezdett írni. Rendszeresen publikált a Le Droit des Femmes (Nőjogok) című lapban és irodalmi tehetsége mellett hamarosan előadó- és vitakészsége is kibontakozott. Népszerű volt haladó értelmiségi körökben, Victor Hugo is rajongói közé tartozott.

Megismerkedett a nőjogi mozgalommal és 1866-ban csatlakozott a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) szervezethez. A tagok - köztük és - házában találkoztak. Mivel nem mindenben értettek egyet, végül elhatározták, hogy a nők továbbtanulási lehetőségeire koncentrálnak.

Deraismes, a szabadgondolkodó León Richerrel együtt, 1870-ben megalapította az első francia feminista szervezetet L'Association pour le Droit des Femmes (Egyesület a nők jogaiért)  néven

Egyik szervezője volt 1878-ban az első francia nőkongresszusnak, és társelnöke volt az 1881-ben Párizsban megtartott antiklerikális kongresszusnak.

Pontoise-ben, ahol családi birtoka feküdt, a helyi republikánus pártot vezette. 1881-ben átvette a La Republicain de Seine-et-Oise című újság szerkesztését, amelyben a republikánus párt politikusait támogatta az addigi monarchista kerületben. 

Tagja volt több szabadgondolkodó egyesületnek, ismerte és rokonszenvezett a szabadkőműves eszmékkel. Az első francia nő volt, aki beléphetett a rendbe, 1882-ben lett az egyik páholy tagja. Később saját páholyt alapított, amely nőket és férfiakat egyaránt felvett. Ebből nőtt ki később a ma is létező, és világméretű Le Droit Humain páholy. Annie Besant az ő inspirációjára terjesztette el Nagy-Britanniában is a 'co-masonry', azaz a koedukált szabadkőművesség eszméjét.

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért, együtt dolgozott többek közt -rel. Munkásságát külföldön is elismerték, jó kapcsolatai voltak az angol és amerikai feministákkal, így nal is. 

Halála után egy évvel Párizsban kiadták összegyűjtött munkáit.

Párizsban emlékét egy utca és egy köztéri szobor őrzi, St. Nazaire város főterét is róla nevezték el. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.