Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

május 17, 2012 - 23:00
Francia író, újságíró, feminista, szabadkőműves, az első francia feminista szervezet, a L’Association pour le droit des femmes (Egyesület a nők jogaiért) megalapítója.

Maria Deraismes (ejtsd: dörem) 1828. augusztus 17-én született, jómódú, művelt középosztálybeli családban. Szülei gondot fordítottak taníttatására, iskoláit Pontoiseban kezdte, majd Párizsban fejezte be. Miután szüleitől komoly vagyont örökölt, meg tudta őrizni függetlenségét, és úgy döntött, nem megy férjhez.

Az élénk szellemű fiatal leány karcolatokat, majd vígjátékokat kezdett írni. Rendszeresen publikált a Le Droit des Femmes (Nőjogok) című lapban és irodalmi tehetsége mellett hamarosan előadó- és vitakészsége is kibontakozott. Népszerű volt haladó értelmiségi körökben, Victor Hugo is rajongói közé tartozott.

Megismerkedett a nőjogi mozgalommal és 1866-ban csatlakozott a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) szervezethez. A tagok - köztük és - házában találkoztak. Mivel nem mindenben értettek egyet, végül elhatározták, hogy a nők továbbtanulási lehetőségeire koncentrálnak.

Deraismes, a szabadgondolkodó León Richerrel együtt, 1870-ben megalapította az első francia feminista szervezetet L'Association pour le Droit des Femmes (Egyesület a nők jogaiért)  néven

Egyik szervezője volt 1878-ban az első francia nőkongresszusnak, és társelnöke volt az 1881-ben Párizsban megtartott antiklerikális kongresszusnak.

Pontoise-ben, ahol családi birtoka feküdt, a helyi republikánus pártot vezette. 1881-ben átvette a La Republicain de Seine-et-Oise című újság szerkesztését, amelyben a republikánus párt politikusait támogatta az addigi monarchista kerületben. 

Tagja volt több szabadgondolkodó egyesületnek, ismerte és rokonszenvezett a szabadkőműves eszmékkel. Az első francia nő volt, aki beléphetett a rendbe, 1882-ben lett az egyik páholy tagja. Később saját páholyt alapított, amely nőket és férfiakat egyaránt felvett. Ebből nőtt ki később a ma is létező, és világméretű Le Droit Humain páholy. Annie Besant az ő inspirációjára terjesztette el Nagy-Britanniában is a 'co-masonry', azaz a koedukált szabadkőművesség eszméjét.

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért, együtt dolgozott többek közt -rel. Munkásságát külföldön is elismerték, jó kapcsolatai voltak az angol és amerikai feministákkal, így nal is. 

Halála után egy évvel Párizsban kiadták összegyűjtött munkáit.

Párizsban emlékét egy utca és egy köztéri szobor őrzi, St. Nazaire város főterét is róla nevezték el. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott.