A német női választójogi mozgalom vezető alakja, a Bund Deutscher Frauenvereine (1899–1910), a Deutschen Verbandes für Frauenstimmrecht (1913-1919) és az International Women's Suffrage Alliance (1913–1920) elnöke volt.Tovább olvasom
A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában.Tovább olvasom
Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.Tovább olvasom
Több mint öt évtizedet dolgozott a nők választójogának eléréséért. A női választójogi mozgalommal nővére, Elizabeth Garrett Anderson, az első brit orvosnő ismertette meg.Tovább olvasom
(Előadás, elhangzott a Feministák Egyesületének megalakulása 100. évfordulóján. Első megjelenés: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach, MiNők, 2005)
Tovább olvasom
1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva.Tovább olvasom
Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, hTovább olvasom
