Marie Stritt német feminista (1855–1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marie Stritt német feminista (1855–1928)

április 04, 2017 - 02:00
A német női választójogi mozgalom vezető alakja.

A német női választójogi mozgalom vezető alakja, a Bund Deutscher Frauenvereine (1899–1910), a Deutschen Verbandes für Frauenstimmrecht (1913-1919) és az International Women's Suffrage Alliance  (1913–1920) elnöke volt. Segesváron született, apja ügyvéd, anyja művelt, a nők helyzete iránt érdeklődő ember volt. 1873-tól Bécsben színiiskolába járt, majd házasságot kötött egy operaénekessel. 1889-től Drezdában élt, ott kapcsolódott be a nőmozgalomba, szinpadi gyakorlata remek szónokká tette. Sokat publikált, több nemzetközi konferencián képviselte hazáját. 1913-ban Magyarországon is járt. 

Néhány munkája: Häusliche Knabenerziehung; Frauenlogik; Die Frau gehört ins Haus; Die Bestimmung des Mannes.

 

 

Gertrud Bäumer német politikus, író, feminista (1873–1954)

szeptember 12, 2017 - 10:44

A berlini egyetemen filozófiát, németet és társadalomtudományokat hallgatott, 1904-ben védte meg doktori értekezését. Már hallgató korában bekapcsolódott a nőmozgalomba, az 1910-es évekre már komoly tekintélyre tett szert, alapító tagja volt Nationalen Frauendienstes-nek. Vezetőségi tagja volt a német nőegyletek ernyőszervezetének, a Bund Deutscher Frauenvereine-nek. 1919-ben a Deutsche Demokratische Partei (DDP) tagja lett, 1920-ban beválasztották a Reichstagba. 1920-1933 között magas állást töltött be a belügyminisztériumban, 1926-1933 között ENSZ képviselő is volt.

Auguste Schmidt német tanár, feminista (1833–1902)

május 23, 2016 - 22:50

Porosz katonacsalád lánya, tanári oklevelének megszerzése után Poznanban tanított. 1861-ben Lipcsébe költözött, ahol egy leányiskola igazgatójának nevezték ki (egyik tanítványa volt). 1866-ban Louise Otto-Peters-szel megalapították az Allgemeiner Deutscher Frauenverein-t (Német nők szövetsége).

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

Josephine Levy-Rathenau német szociális munkás, feminista (1877–1921) 

április 01, 2018 - 14:41

német nőmozgalom egyik úttörője Berlinben született zsidó értelmiségi családba. Alapos nevelést kapott, beszélt angolul, franciául, olaszul. 1894-ben alapító tagja volt a Bund deutscher Frauenvereine egyesületnek, melynek fő célja a nők munkavállalásának és anyagi függetlenségének elősegítése volt. 1902-től vezette a berlini Auskunftsstelle für Frauenberufe, az első nőknek szóló karriertanácsadó központot. 1914-ben a Nationalen Frauendienstes egyik alapítója volt. 

Helene Lange német pedagógus, feminista (1848–1930) 

április 08, 2017 - 21:20

A német nőmozgalom ikonikus alakja fiatalon elvesztette szüleit, nevelőnői állást vállalt, hogy tanulni tudjon. 1871-ben Berlinben sikeresen letette tanári vizsgáit. A következő évben belépett a Verein deutscher Lehrerinnen und Erzieherinnen-be (német tanárnők és nevelőnők egyesülete). Tanári munkája mellett egyre többet foglalkozott a nőmozgalommal, a nőoktatás kiterjesztésével. 1890-ben megalapította az Allgemeinen Deutschen Lehrerinnenverein-t a tanárnők érdekeinek képviseletére. 1893-ben indította a Die Frau című lapot, amelyik a német nőmozgalom legfontosabb támogatója lett.

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.

Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

március 02, 2017 - 01:31

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."