Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30
Veres Pálné legközelebbi munkatársa, az Országos Nőképző Egylet alapító tagja.

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött. Amikor  1867-ben felhívást intézett a nőkhöz a lányok oktatása érdekében, azonnal csatlakozott hozzá, és számos arisztokrata nőt megnyert az ügy számára. Együtt alapították meg az Országos Nőképző Egyesületet, és hozták létre a felsőbb lányiskolát a Zöldfa (mai Veres Pálné) utcában. Az egyesületi munkát akkor is folytatta, amikor harminchét évesen hét gyerekkel özvegyen maradt. Fiai tanulmányai miatt (lányait is taníttatta, de felsőbb lányiskola ekkor még nem volt) Budapestre költözött a Szervita téri Teleki-házba.

Veres Pálné lemondása után, 1880-ban ő lett az elnök. Tisztségéről 1910-ben hanyatló egészgége miatt lemondott. Ezek után Rudnay Józsefné (Veres Pálné lánya, Szilárda) vezette az egyesületet, Teleki Sándornénak azonban a tiszteletbeli díszelnök címet adományozták.  

A Magyar Vöröskeresztnek, a Protestáns Árvaháznak és a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületnek  is egyik alapítója volt. Munkásságáért az uralkodó I. osztályú Erzsébet-renddel tüntette ki. 

Az Esti Újság szerzője 1908-ban külön méltatja, amiért (szerinte) Telekiné nem szimpatizál a feminista eszmékkel. Ez valószínűleg nem volt igaz, hiszen rokonával,  (aki a meglehetősen kiterjedt Teleki-család katolikus ágába házasodott be) jó barátságot ápolt.

1915. január 21-én halt meg. Szász Károly, a képviselőház alelnöke magasztaló verset írt emlékére. A visszaemlékezések (Szikráé is) hosszasan kitérnek hazaszeretetére, vallásosságára és kiterjedt jótékonykodására - amit ugyanakkor szervező munkájával meg is haladott. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

március 31, 2018 - 17:45

Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be.

Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.