Lois Waisbrooker anarchista feminista, író, kiadó (1826–1909)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lois Waisbrooker anarchista feminista, író, kiadó (1826–1909)

április 08, 2017 - 20:01

Írásainak témája a szex, házasság, szabad szerelem, születésszabályozás, szólásszabadság, anarchizmus, spiritualizmus, de elsősorban a nőjogok. Meggyőződése volt, hogy nemcsak a választójogot kell a nőknek megkapniuk, hanem a saját testük feletti rendelkezés jogát is. Tevékenységét 83 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta. 

Néhány munkája:

  • Mayweed Blossoms (1871);
  • The Sexual Question and the Money Power (1873);  
  • The Fountain of Life or The Threefold Power of Sex (1893);
  • A Sex Revolution (1893);  
  • My Century Plant (1903),
  • Women's Sense of Power (1903).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36
Amelia Bloomer

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43
Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.