A román idősgondozók új betegsége: az „Olaszország-szindróma”

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A román idősgondozók új betegsége: az „Olaszország-szindróma”

április 04, 2018 - 23:33

Az állam hozzájárulása a gondoskodási feladatokhoz, bár országonként jelentős eltérések vannak, összességében globálisan alacsonynak mondható. Emögött nagyrészt az az ideológia áll, miszerint a gondoskodás a nők "természetéből" fakad, ők erre velük születetten alkalmasak, ezért önként-dalolva - és persze ingyen, vagy megalázóan alacsony bérért - elvégzik. Ehhez a folyamathoz kézenfekvően illeszkedik a nők engedelmességre, kiszolgálásra, csendességre való szocializációja - így ugyanis kisebb eséllyel fognak szervezkedni, tiltakozni, hangosan követelőzni, sztrájkolni. Az egészségügyi és szociális szféra siralmas helyzetéből adódóan sokan arra kényszerülnek, hogy beteg, fogyatékos vagy idős hozzátartozóikat otthon ápolják. A feladatra persze - ellentétben az ideológiával - távolról sem minden nő alkalmas.

A tehetősebb országokban ezért, akik megengedhetik maguknak, alkalmazottat vesznek fel a gondoskodási feladatok ellátására. Ez idézi elő a nők migrációját keletről nyugatra. Közben saját gyerekeiket otthon hagyják, így a hiány mindig fennáll. A helyzet ráadásul az ápolt személynek sem feltétlenül ideális, hiszen ezek a munkavállalók általában nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel. A szakképzett segítőt a család gyakran már nem tudná megfizetni, így feketén foglakoztat (kizsákmányol) egy kiszolgáltatott, képzetlen kelet-európai nőt. 

Az elmúlt évtizedek során becslések szerint mintegy kétmillió romániai nő vállalt ilyen körülmények közt gondozási munkát Olaszországban. Ilyenkor saját gyerekeiket a férj, a nagyszülők vagy akár a szomszédok felügyeletére kénytelenek bízni. Eleinte minden érintett derűlátó, mert az anyagi helyzet javulását remélik, ugyanakkor a családok kényszerű elszakadása egy idő után mindenkit megvisel. A nőkön először fizikai tünetek jelentkeznek: krónikus fáradság, vagy ismeretlen eredetű fájdalom, majd egy idő után elhatalmasodik rajtuk a depresszió vagy a pszichózis. Így visszatérnek hazájukba, ahol pszichiátriai kezelésen esnek át. A feltűnően nagyszámú (csak az elmúlt két évben egyetlen kórházban 150) hasonló eset miatt olasz antropológusok utaztak a jászvásári (Iasu) kórházba, hogy tanulmányozzák a jelenséget. 

(2017 márciusában az Observer és a  az Olaszországban, jellemzően Szicíliában dolgozó román mezőgazdasági munkásnők kiszolgáltatottságáról írt. 2017 novemberében pedig járta be a világsajtót egy tíz éve szexrabszolgaként fogva tartott román nőről, aki idősgondozóként érkezett az országba.) 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Váltsd valóra! - az Egyenlő Bánásmód Hatóság dizájnpályázata és további bejelentései

december 23, 2013 - 20:42
A diszkrimináció Magyarországon több társadalmi csoportot sújt és az élet számos területén jelen van. Az oktatás, a szolgáltatások igénybevétele, a lakhatás körülményei mellett a foglalkoztatásban tapasztalható diszkriminációnak legsúlyosabbak az egyéni és a társadalmi hatásai. A kutatások azt bizonyítják, hogy a diszkriminációval veszélyeztetett ún. védett tulajdonságokkal rendelkező társadalmi csoportok között a romákat, a fogyatékkal élőket és a nőket éri legtöbbször hátrányos megkülönböztetés.

Kis magyar képmutatás: "Jaj fogy a népesség" vs. fúj, nyilvános szoptatás

június 04, 2010 - 09:24

A társadalom hisztérikusan elvárja a nőktől, hogy mindent elsöprő vágyat érezzenek az anyaságra, és ezt a "szerepet" a véljék az életükben - sőt, ahogy haladunk jobbra, az is kívánatos, hogy ezért mindent feladjanak, pl. a csúnya , a még csúnyább önérvényesítést.

Láthatatlan munka, láthatatlan összefüggések: igenis számít, hogy ki mennyit mosogat

április 02, 2013 - 13:18
Ma van a láthatatlan munka világnapja. "A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli" - olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent ben.