Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59
Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász.

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

A művét túl radikálisnak tartó kritikákra válaszul két röpiratot írt, Hvad er Emancipation?(Mi az emancipáció?) és Et Besøg (A látogatás) címmel. Több könyve is megjelent, de alig keresett velük, ezért megélhetés után kellett néznie. Varrt, németből fordított, és 1863-ban elvégezte az állami távirdász tanfolyamot, majd megkapta első állomáshelyét – a férfi kollegák heves ellenkezése közepette.

A Dansk Kvindesamfund (dán nőszövetség) 1970-ben tiszteletére megalapította a Mathilde-díjat, amelyet az kaphat meg, aki jelentőset tesz a női egyenjogúságért.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Josephine Stadlin, az első nők közt a zürichi egyetemen

március 19, 2018 - 14:36

1805-ben, Zug-ban született, liberális szellemű értelmiségi családba, ahol fontosnak tartották a tudást, a műveltséget. A helyi zárda növendéke volt, végzés után varró- és hímzőmesterséget tanult. Apja halála után varróiskolát nyitott, annak a jövedelméből tartotta el nyolc fiatalabb testvérét, a varráson kívül írni-olvasni is megtanította növedékeit.

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

április 12, 2017 - 13:53

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái: