Josephine Stadlin, az első nők közt a zürichi egyetemen

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Josephine Stadlin, az első nők közt a zürichi egyetemen

március 19, 2018 - 14:36

1805-ben, Zug-ban született, liberális szellemű értelmiségi családba, ahol fontosnak tartották a tudást, a műveltséget. A helyi zárda növendéke volt, végzés után varró- és hímzőmesterséget tanult. Apja halála után varróiskolát nyitott, annak a jövedelméből tartotta el nyolc fiatalabb testvérét, a varráson kívül írni-olvasni is megtanította növedékeit.

1831 és 1834 között Yverdonban Pestalozzi tanárképzőjének hallgatója volt. 1839-ben Olsbergben megnyitotta saját tanárképző intézetét, melyet két év múlva Zürichbe költöztetett. Tanári munkája mellett állandóan továbbképezte magát, az első nők között volt, akik speciális engedéllyel előadásokat hallgattak a zürichi egyetemen.

1845-ben alapító szerkesztője volt a nők oktatásával foglalkozó Die Erzieherin című lapnak. Megalapította a svájci tanárnőket összefogó Verein Schweizerischer Erzieherinnen egyesületet.

1853-től felhagyott a tanítással és minden idejét az írásnak szentelte. Hét kötetben foglalta össze Pestalozzi; Idee und Macht der menschlichen Entwickelung címmel Pestalozzi életét és munkásságát. 1875-ben halt meg. 

Néhány munkája: Die Musterschule am schweizerischen weiblichen Seminar, ein Beitrag zur Begründung einer Schule der Natur und des Lebens; Morgengedanken einer Frau; Die Erziehung im Lichte der Bergpredigt; Pädagogische Beiträge. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki.