Marianne Beth osztrák ügyvéd, feminista (1889–1984) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marianne Beth osztrák ügyvéd, feminista (1889–1984) 

március 01, 2017 - 23:57
Az első osztrák nő, aki jogi doktorátust szerzett.

Az első osztrák nő, aki jogi doktorátust szerzett. Marianne Weisl bécsi zsidó család lánya, 17 évesen kötött házasságot Karl Beth teológussal és áttért a protestáns hitre. Ügyvéd apja példáját követve jogot akart tanulni, de a bécsi egyetem jogi kara nem vett fel nőket, ezért orientalisztikát hallgatott. 1919-től nők is lehettek joghallgatók, így ott folytatta tanulmányait, 1921-ben védte meg doktori disszertációját. Végzés után az egyetemen tanársegédi állást  kapott, 1928-től ügyvédi praxist is folytatott. Gyakran írt nőjogi témákról, egyik alapítója volt az Österreichischen Frauenorganisation-nak (osztrák nőszervezet), és kézikönyvet írt Das Recht der Frau (A nők jogai) címmel. A nácik hatalomrajutásakor törölték az ügyvédi kamarából és elbocsátották az egyetemről. Férjével 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a portlandi Reed College tanára volt. 

 

 

Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

március 24, 2017 - 20:38

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Female Lawyers and Judges-nek (Ügyvédnők és bírónők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1928-ban Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt

Az első jogászdoktor nő Európában: Sarmiza Bilcescu román feminista (1867–1935)

április 02, 2017 - 23:04

Az első román jogásznő, és az első nő, aki Európában jogi doktorátust szerzett. 1884-ben jelentkezett a párizsi egyetem jogi fakultására, ahol gyanakvással fogadták, az is előfordult, hogy a portás nem akarta beengedni az épületbe. Az első év befejezése után azonban az egyetem professzora, Colmet De Santerre nagyon elismerően nyilatkozott róla. 1890-ben védte meg doktori értekezését, melynek témája az anyák jogi helyzete volt. 1891-ben felvették a román ügyvédi kamarába, de praktizálni - ügyfelek híján - nem tudott.

Annemarie Selinko osztrák író, újságíró (1914–1986)

augusztus 29, 2017 - 19:29

Bécsi iparmágnás családjában széleskörű, modern nevelést kapott, fiatalon jelentek meg első írásai. 1938-ban férjhez ment egy dán diplomatához, több évet töltöttek Stockholmban, Párizsban és Londonban. Legnépszerűbb könyvét, a Désirée-t sok nyelvre lefordították és 1956-ban Marlon Brando-val a főszerepben film is készült belőle.

Néhány munkája: Ich war ein häßliches Mädchen; Heute heiratet mein Mann; Morgen wird alles besser.

Magyarul megjelent: Désirée; Rövidesen minden jó lesz.

Anna Teresa Brennan ausztrál jogász, feminista (1879–1962)

augusztus 31, 2017 - 22:51

Sokgyerekes katolikus családból származott, ahol fiúk-lányok részére egyaránt komolyan vették a tanulást. A St. Andrew's College elvégzése után 1904-ben orvostanhallgató lett Melbournben, de két év után inkább a jogi tanulmányokat választotta, 1909-ben diplomázott. 1911-ben ő volt a második nő, akit Victoria állam ügyvédi kamarája tagjai közé fogadott. Aktív tagja volt a befolyásos National Council of Women-nek, a Lyceum Club-nak és a nemzetközi St. Joan’s Alliance-nak, alapító tagja a Catholic Women’s Social Guild-nak.

Elizabeth Carmichael Monk kanadai jogász (1898–1980)

július 30, 2017 - 19:53
Az első kanadai ügyvédnők (1942), Elizabeth Carmichael Monk a bal szélen

1923-ban szerezte meg jogi diplomáját a McGill egyetemen, ő volt az első nő, akit kimagasló tanulmányi eredményéért aranyéremmel tüntettek ki.  Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy ügyvéd legyen, Quebec tartomány ügyvédi kamarája csak férfiakat fogadott be. Húsz évet érvelt, harcolt és várt, amíg ügyvéd lehetett, akkor is Nova Scotiában, nem Quebecben. Cégjogászként praktizált, az első nő volt, akit tanácsosnak neveztek ki. Aktív tagja volt a Quebec National Federation of University Women és a Canadian Federation of University Women (diplomás nők egyesületei) szervezeteknek.