Marianne Beth osztrák ügyvéd, feminista (1889–1984) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marianne Beth osztrák ügyvéd, feminista (1889–1984) 

március 01, 2017 - 23:57
Az első osztrák nő, aki jogi doktorátust szerzett.

Az első osztrák nő, aki jogi doktorátust szerzett. Marianne Weisl bécsi zsidó család lánya, 17 évesen kötött házasságot Karl Beth teológussal és áttért a protestáns hitre. Ügyvéd apja példáját követve jogot akart tanulni, de a bécsi egyetem jogi kara nem vett fel nőket, ezért orientalisztikát hallgatott. 1919-től nők is lehettek joghallgatók, így ott folytatta tanulmányait, 1921-ben védte meg doktori disszertációját. Végzés után az egyetemen tanársegédi állást  kapott, 1928-től ügyvédi praxist is folytatott. Gyakran írt nőjogi témákról, egyik alapítója volt az Österreichischen Frauenorganisation-nak (osztrák nőszervezet), és kézikönyvet írt Das Recht der Frau (A nők jogai) címmel. A nácik hatalomrajutásakor törölték az ügyvédi kamarából és elbocsátották az egyetemről. Férjével 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a portlandi Reed College tanára volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.

Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

március 24, 2017 - 20:38

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Female Lawyers and Judges-nek (Ügyvédnők és bírónők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1928-ban Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Monika Hauser svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

május 25, 2015 - 22:11

Svájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra.

Evelyn Ortner, a meranói Nőmúzeum alapítója  

február 02, 2018 - 12:49

Ausztriában, Kennelbachban született 1944-ben. Esztétikai érzéke, a textilek és a divat iránti érdeklődése már gyerekkorában kitűnt. 17 éves korában kezdte el gyűjteni a női ruhákat, kiegészítőket, kutatta, hogyan változott a stílus, a felhasznált anyagok a történelem során. Hamarosan szakértő lett a textilek, a ruházat területén, a felgyűlt anyagot kiállításokon mutatta be. A dél-tiroli Meranóba költözött, ahol megnyitotta az első használtruha-kereskedést.

Duczynska Ilona újságíró, mérnök, nyelvész (1897–1978)

március 31, 2017 - 20:50

Bécsben született, apai ágon lengyel származású. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, ott ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. Hazatérése után 1918-ban az antimilitarista Galilei Kör tagjai elleni perben börtönbüntetésre ítélték, az őszirózsás forradalom idején szabadult. Tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Der linke Sozialdemokrat című lap szerkesztője lett. 1936-ban Angliába költözött, ahol részt vett az Angliai Magyar Tanács munkájában.

Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

április 22, 2017 - 01:55

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezeteének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

Ella Negruzzi román feminista (1876–1948)

augusztus 29, 2017 - 20:54

Az író és politikus Leon Negruzzi lánya, apja korai halála után őt és testvérét tudós nagybátyjuk nevelte. 1914-ben diplomázott a jogi egyetemen, de nőket nem nem vették fel az ügyvédi kamarába. Közel hat évig tartott, amíg kiharcolta, hogy kamarai tag legyen és elkezdhetett praktizálni. Alapító tagja volt az első román nőjogi szervezetnek, az Emanciparea femeii-nek. Harcolt a nők választójogáért, fontosnak tartotta a nők értelmiségi pályára lépését, a háztartásszervezés, a gyereknevelés új irányainak megismertetését.

Gabriele Possanner von Ehrenthal osztrák orvos (1860–1940)

március 18, 2016 - 00:56

Possanner baronesz 1860. január 27-én született Pesten. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott.

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.