Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

Arcképcsarnok

Sportolók

Művészek

Írók

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését, hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött.

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

vívó

Magyar elsők

Olimpia

magyar nők

Színdarabíró

magyar nők a két világháború között

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Dénes Vera gordonkaművész (1915–1970)

március 02, 2017 - 01:06

A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett.

G. Beke Margit író, műfordító (1890–1988)

május 04, 2017 - 00:30

Gödöllőn született, 1899 és 1907 között a Veres Pálné Beniczky Hermin által alapított felsőbb lányiskolába járt, itt érettségizett. Nyolc nyelvet beszélt, a skandináv írók talán legavatottabb ismerője. H. Ibsen, K. Hamsun, S. Undset, S. Lagerlöf, M.A. Nexő, H. K. Laxness, R.

Maria Jotuni (Haggrén) finn író, feminista (1880–1943)

április 08, 2017 - 21:14

A finn feminista irodalom klasszikusa Helsinkiben járt egyetemre, történelmet és irodalmat hallgatott, az egyetem újságjában jelentek meg első írásai. Elbeszélései, regényei mellett nagysikerű színdarabokat írt. Magyarul „A farkasmenyasszony” és a „Finn elbeszélők” című kötetekben jelentek meg írásai.

Néhány munkája: Vanha koti; Tohvelisankarin rouva; Arkielämää; Huojuva talo; Äiti ja poika. Elämän hiljaisina hetkinä; Suhteita; Kun on tunteet; Tyttö ruusutarhassa.