Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

december 18, 2010 - 15:54
Az égővörös hajú, temperamentumos szüfrazsett az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek.

Hat, jó házból való nő állt 1917. június 27-én bíróság elé Washingtonban. Nem a megszokott tolvajok, alkoholisták vagy prostituáltak. Egy egyetemi hallgató, egy ápolási szakkönyvek szerzője, egy ismert kampányszervező, két volt tanítónő ... A vád ellenük „a közlekedés akadályozása”. Valójában a Fehér Ház előtt álltak csendesen, a kezükben transzparensek, amelyek arra szólították fel Woodrow Wilson elnököt, hogy támogassa több évtizedes harcukat egy mondat bekerüléséért az alkotmányba: „Az Egyesült Államok polgárainak szavazathoz való jogát nem tagadhatja meg vagy nem korlátozhatja nemi alapon sem az Egyesült Államok, sem bármelyik állama.” (2003 október, American History)

1879. július 28-án Brooklynban született Lucy Burns, negyedikként egy nyolcgyermekes családba. Apja nem tett különbséget gyerekei között, fiait-lányait egyaránt taníttatta, így Lucy a Vassaron végzett, majd 1906-ban Európába utazott nyelveket tanulni. Két évet a berlini egyetemen töltött, egyet Bonnban, majd tanulmányait Oxfordban folytatta. Megismerkedett az angol szüfrazsettekkel, barátságot kötött , belépett a WSPU-ba (Nők Szociális és Politikai Egyesülete) és otthagyta az egyetemet. 

Angliai tartózkodása idején barátkozott össze a szintén amerikai lal, 1912-ben visszatértek az Egyesült Államokba és elkezdték közös munkájukat. 1913-ban egyesületet alapítottak Congressional Union for Woman Suffrage néven, három évvel később ebből alakult a National Woman's Party.

Az égővörös hajú, temperamentumos Lucy az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. 

Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek, tisztálkodási lehetőség gyakorlatilag nem volt, egy szappant használtak közösen a fertőző betegekkel. Lucy követelte, hogy politikai fogolyként kezeljék, ezért a börtönigazgató, William Whittaker a cella rácsaihoz bilincseltette. A bebörtönzött szüfrazsettek éhségsztrájkot kezdtek, és amikor nem voltak hajlandók befejezni, erőszakkal táplálták őket (orrlyukon levezetett szondával), ami komoly fájdalmakkal, sérülésekkel járt.

A kegyetlen módszerekről tudomást szerzett a sajtó, és a közvélemény, amely eddig ellenszenvvel vagy közönyösen viszonyult a szüfrazsettekhez, a pártjukra állt. A kormány, amelyik eddig minden, még törvénytelen eszközt is bevetett, hogy elhallgattassa a nőket, kénytelen volt taktikát váltani. Vizsgálatot indítottak, és végül – minden magyarázat nélkül – valamennyi bebörtönzött szüfrazsettet szabadon engedték. Néhány hónappal később a fellebbviteli bíróság kimondta, hogy letartóztatásuk és fogvatartásuk törvénytelen volt.

Kiszabadulásuk után két évvel, 1920. augusztus 26-án az Egyesült Államok törvénybe iktatta női állampolgárai választójogát. 

A törvény elfogadása után Lucy Burns visszavonult a politikától, hazaköltözött Brooklynba, és szülés közben meghalt huga kislányát nevelte. 1966-ban, szülővárosában halt meg. 

Alakját a Vasakaratú angyalok (Iron-Jawed Angels) című film idézi meg.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

Harriot Stanton Blatch amerikai feminista (1856–1940) 

január 18, 2017 - 18:42

lánya Seneca Fallsban született, anyja példáját követve a nőmozgalomnak szentelte életét. A Vassar College-ban matematikából diplomázott 1878-ban, 1882-től 1902-ig férjével Angliában éltek. Angliában csatlakozott a Fabian Society-hez és tevékenyen részt vett a Women's Franchise League munkájában. Hazatérése után alapító tagja volt az Equality League of Self-Supporting Women-nek, mely később a Women's Political Union (WPU) nevet viselte.