Női sorsok a II. világháborúban - Anonyma: Egy nő Berlinben

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Női sorsok a II. világháborúban - Anonyma: Egy nő Berlinben

március 06, 2010 - 13:14
1945. áprilisán, a II. világháború utolsó hónapjaiban, Berlin egyik bérházának negyedik emeletén Anonyma, ez a névtelenségbe burkolózó fiatal, értelmiségi nő, naplóírásba kezd. Célja elsősorban terapikus, a szétbombázott, Vörös Hadsereg által feldúlt fővárosban reszket az életéért, küzd az életbenmaradásért: túlél - szorongásait, tapasztalatait kiírja magából.

Anonyma

1945. áprilisán, a II. világháború utolsó hónapjaiban, Berlin egyik bérházának negyedik emeletén Anonyma, ez a névtelenségbe burkolózó fiatal, értelmiségi nő, naplóírásba kezd. Célja elsősorban terapikus, a szétbombázott, Vörös Hadsereg által feldúlt fővárosban reszket az életéért, küzd az életbenmaradásért: túlél - szorongásait, tapasztalatait kiírja magából.

Ahogy több milliónyi magára hagyott német lány, asszony és idős nő, akik magukra hagyatva élelem nélkül, reszketve várják a minden értelemben kiéhezett orosz hadsereg katonáit. Mert a háborúban ez a nők sorsa rendesen, előbb a félelem a férjükért, fiaikért a frontokon, aztán pedig a rettegés a sorozatos megerőszakolásoktól, hisz a leigázott területek szabad prédája valójában az asszonyhús, ami betörhető, legyűrhető, eltiporható. És végül a hazatérő férfiak megvetése ("Szégyentelenek vagytok, mint a szukák...").

Berlinben több, mint kétmillió nőt erőszakoltak meg orosz katonák, miközben arra kényszerítették őket, hogy a szétbombázott város törmelékeit napi 12 órás robotban eltakarítsák, lapátolták a tetemeket, az ürüléket, amely ellepte az egész várost, varrták az amerikai és orosz zászlókat abból, ami még maradt, a semmiből.

Anonyma naplója korhű dokumentuma Berlin elfoglalásának, sokkoló leírásokat olvashatunk a megmaradt lakosság mindennapi életéről, hogyan próbáltak útszéli növényekből ételt készíteni, hogyan próbáltak emberek maradni és segíteni egymásnak, és hogyan próbálták elkerülni a sorozatos erőszaktevéseket. Voltak akik levegőtlen lukakba rejtőztek, voltak akik öregnek vagy betegnek maszkírozták magukat, és voltak akik öngyilkosságba menekültek. Anonyma azonban életerős nő, nem bújt álarcok mögé, bevallja orosz nyelvtudását, így némi megbecsülésre tesz szert: magasabb rangú oroszokat fogadhat ágyába, akik ideig-óráig megvédik a többiek erőszakoskodásaitól. Szexért cserébe ételt kap, fát és némi szabadságot, de nemisége mintha leválna róla, képtelen bármit is érezni, elhidegül a férfiaktól.

A hangsúlyozott női nézőponton kívül, a napló erénye Berlin hiteles képe közvetlenül a bukás után, szétbombázott házak, lótetemek, amikre az éhező lakosság ráveti magát, a nők sztereotip kérdése találkozásukkor: "Téged hányszor?", a sok szűz lány megbecstelenítése, a nemi betegségek és nem kívánt terhességek, a lapokból kicsapó szarszag (mert az oroszok szinte mindent latrinának használtak), a borzalom kvintesszenciája - és mindehhez a visszatérő férfiak értetlensége. Ugyanakkor Anonyma nem mentegeti Németországot, mikor rádióban hallja a kivégzett zsidók számát, összeomlik és bűntudat gyötri, úgy érzi, azt kapják, amit megérdemelnek. Az oroszokról sem nyújt egysíkú képet, feljegyzi a becsületes, érzékeny és intellektuális férfiakat is, akik segítséget nyújtanak neki.

Anonyma naplója éles hangú kiáltás minden férfiháború ellen, így ír : "Mostanában egyre gyakrabban észlelem, hogy megváltoztak az érzéseim a férfiak iránt. Ezzel a  többi asszony is így lehet. Sajnáljuk őket, mert nyomorultak, erőtlenek. A gyengébbik nem. A felszín alatt pedig valami kollektív csalódás terjed közöttünk. Inog a férfiak uralta, az erős férfit istenítő nácivilág - és vele együtt a férfi mítosza. A korábbi háborúkban a férfiak arra hivatkoztak, hogy a hazáért meghalni és gyilkolni az ő privilégiumuk. Ebben a mostaniban mi nők is részt veszünk. Ez átformál bennünket, megkérgesíti a szívünket. Ha vége lesz ennek a háborúnak, a vereségek sorában ott lesz a férfinem veresége is."

 

 

A feminista nő Jókai Anna szerint

május 17, 2010 - 07:14

Jókai Anna (1932 - ) a kortárs magyar irodalom egyik jeles alakja, Kossuth-díjas írónő, mégsem ajánlanám szívesen (nő)társaimnak A feladat c. könyvét. A könyv fülszövege szerint a nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól fog beszélni, a nők munkavállalás és magánélet közti ellenmondásos helyzetét fogja bemutatni, az önmegvalósítás nehézségeit.

Jostein Gaarder: Sofie világa – könyvajánló

december 19, 2010 - 15:24

A norvég szerző könyve (1991, magyarul Budapest: Magyar Könyvklub 1995, ford. Szöllősi Adrienne), mint alcíme is mutatja, „regény a filozófia történetéről.” A szórakoztató és egyben rendkívül informatív mű elsősorban tizenéveseknek íródott, de kortól függetlenül ajánlható bárkinek, aki még csak most ismerkedik a filozófia tudományával, és szeretné gyarapítani ezirányú műveltségét.

Fay Weldon: A nőstényördög (1983) – szatírikus regény

augusztus 29, 2011 - 11:01

1989-ben – jelentős átalakításokkal! – megfilmesítették, 1990-ben Szuhay-Havas Ervin fordításában megjelent magyarul is (Budapest: Vénusz Könyvek). Akinek elege van a szirupból, csöpögésből, a nemi sztereotípiákból, az elomló, önalárendelő női figurákból, és szeretne egy ironikus, húsbavágó, helyenként igencsak morbid és meghökkentő művet olvasni, vágjon bele bátran!

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya (1938) Ford. Ruzitska Mária, Európa, Femina sorozat, 1986

június 12, 2012 - 14:35
Jelenet Alfred Hitchcock Rebecca című filmjéből

Daphne du Maurier Rebecca c. vaskos (545 oldal), ám gördülékenyen olvasható regénye 1938-ban íródott az ún. „női gótika” tradíciójában, és – ami nem ritka a műfajban – tartalmazza a krimi és a szerelmes regény elemeit is. A borító a csókolózó pár által az utóbbit emeli ki, a látszat szintjén némileg csökkentve a mű komolyságát (ami női szerzők műveivel a kiadói gyakorlatban rendszeresen megesik). A filmváltozatot sem kell ismerni ahhoz, hogy belássuk: ez nem szirup.

Beszélgetés az Emmanuelle-könyvekről (video)

szeptember 30, 2013 - 21:10
Korentsy Márta, Schnedarek Réka, Antoni Rita, Szentesi Szilvia

A Partvonal Kiadó meghívására az erotikus irodalom iránti megnövekedett érdeklődésről, annak lehetséges okairól, és a nemrégiben megjelent Emmanuelle-könyvekről beszélgettett a Toldi Moziban Korentsy Márta szerkesztő, Schnedarek Réka műfordító-festőművész, Szentesi Szilvia, a Bliss Intimitásközpont vezetője és Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke 2013. szeptember 19-én.