Nőkkel szembeni erőszak ellen küzdők kapták a Nobel-békedíjat

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Nőkkel szembeni erőszak ellen küzdők kapták a Nobel-békedíjat

október 05, 2018 - 00:00
Oslo, 2018. október 5., péntek (MTI) - Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyásznak és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivistának ítélte oda az idei Nobel-békedíjat a norvég parlament által kinevezett bizottság - jelentették be pénteken Oslóban.

A jelöltek "a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása elleni" küzdelmükért kapták meg a díjat - olvasható a bizottság indoklásában.

Mukwege a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó harcok során megerőszakolt nők ápolásával foglalkozik az általa alapított kórházban.

A jazidi vallású Murad az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd.
 


A Nobel-békedíj kitüntetettjei 1994-2018

1994-Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő;
1995-Joseph Rotblat (Nagy-Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom;
1996-Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor);
1997-Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (Egyesült Államok), az ICBL koordinátora;
1998-John Hume és David Trimble, északír politikusok;
1999-Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet;
2000-Kim De Dzsung dél-koreai elnök;
2001-Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár;
2002-Jimmy Carter volt amerikai elnök;
2003-Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista;
2004- kenyai környezetvédő és politikus;
2005-A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója;
2006-Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa vezetett, mikrohitelező Grameen Bank;
2007-Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága;
2008-Martti Ahtisaari finn békeközvetítő;
2009-Barack Obama amerikai elnök;
2010-Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) ellenzéki másként gondolkodó;
2011- libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;
2012-Európai Unió;
2013-Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;
214-Kailás Szatjárti (indiai) és (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért;
2015-A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett;
2016-Juan Manuel Santos kolumbiai elnök;
2017-Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet (ICAN);
2018-Denis Mukwege kongói sebész- nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista

 

 

Tiszteletet elődeinknek: szavazzunk!

április 06, 2018 - 20:45

Néhány hete annyira feldúltak a választási tömegbojkottról szőtt irreális lázálmok, hogy a következőt találtam a közösségi oldalamra kiírni: „Aki nő létére nem szavaz, szembeköpi mindazokat a nőket, akik száz évvel ezelőtt, akár sérülést vagy halált kockáztatva, de az életüket az ügyre mindenképp feltéve kiharcolták számára ezt a jogot.” Erre sokan felhördültek: „A női jogok közé tartozik a nem szavazás is!” Persze. Ahogy a női jogok közé tartozik az is, hogy egy bántalmazó kapcsolatban maradjunk, és további veréseket tűrjünk el.

Az őszinteség beszéde

július 04, 2011 - 00:00

A Nőkért eddig nem politizált a szó köznapi értelmében. A politika csak annyiban érintette az oldalt, amennyiben az kifejezetten „nőpolitika” volt. Ám a politikai paletta ennél kicsit szélesebb – s a nem konkrétan női témák mentén alakuló szegmensei is erőteljesen befolyásolják a népesség több mint felét kitevő nők életminőségét, mindennapjait.

Ennek ellenére a politika mint férfitéma vonult be a köznapi megítélésbe olyannyira, hogy éppen a napokban jegyezte meg oldalunkon hozzászólásában egy regisztrált tagunk :

"Azért jöttem, hogy leszámoljak a pártpolitikai kereszténység legendájával"

május 24, 2013 - 21:24
Balta F. (Fotó: Kati Holland)
 Sziasztok!

Engem semmi nem kvalifikál arra, hogy ma itt álljak, és egészen tegnapig nem is készültem erre. Nem vagyok lelkész, teológus, pszichológus, jogász, sem a hittudomány, sem a családon belüli erőszak nem a szakterületem.

Akkor miért is állok itt? Elsősorban a bántalmazottak miatt, de magam miatt is.

Kettős életet élek.

Progresszív lovagiasság? – a férfiasság változó formái

április 24, 2015 - 10:23
Hadas Miklós (fotó: FES)

A szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés „A férfiasság változó formái” című párbeszédfórum iránt, amely az alapítvány 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje keretében valósult meg. A projekt keretében 2014-ben indult egy vitasorozat, Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről címmel.

Nőtörténelem (nőirodalom, sőt, női kvóta) – miért is?

március 05, 2010 - 11:26
Mint nemrég értesültem, a 80-as évek óta az USA-ban március a nőtörténelem, azaz a herstory hónapja. Herstory… Időnként még nő ismerőseim is felháborodottan kérdezik tőlem: miért van egyáltalán szükség arra, hogy „külön” nőtörténelemről (illetve nőirodalomról, stb.) beszéljünk? A választ hamar megleled, ha fellapozod középiskolás történelem (vagy irodalom) tankönyvedet – bár az „ember=férfi” illetve „emberiség=férfiak” analógia olyannyira egyértelmű tétellé vált az „általános műveltségben”, hogy talán fel sem fog tűnni, hogy a nők alulreprezentáltsága a szóban forgó probléma.

Női kvóta – kérdések és válaszok

december 15, 2010 - 12:47

A Nők a Pályán szervezésében, külső magánszemélyek támogatásával jelenleg a következő kérdésben zajlik országszerte aláírásgyűjtés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szerepvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehessen bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nem képviselői szerepelnek?" A női kvóta javaslatát eredetileg Dr.

A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

június 28, 2012 - 14:27

(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

 

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.