Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

szeptember 06, 2015 - 17:31
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát szerzett.
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát  szerzett. Az első afrikai nő, aki PhD fokozatot szerzett állatorvosi szakon. Később a kar dékánja lett. Professzori kinevezése után férje elhagyta őt és három  gyereküket, a válás indoka: Wangari "túl iskolázott, túl erős, túl  sikeres és túl nehezen kezelhető” „nem engedelmeskedik a férfiaknak,  ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”. (A bíróság egyetértett a férjjel.)
 
Wangari indította el 1977-ben egy, a saját kertjében létesített faiskolával a , melynek célja a kivágott fák, erdők pótlása a kenyai föld megóvása érdekében. (Innen kapta a Fák Asszonya - Mama Mici -  nevet.) A mozgalom gyorsan terjedt, az 1980-as évek elején már majdnem 3000 nő több mint 600 faiskolát gondozott. A mozgalom több afrikai országban is népszerűségre tett szert.
 
Küzdött hazájában a diktatúra és korrupció ellen, továbbá a nők jogaiért is. Többször börtönbe került. A Kenyai Nők Nemzeti Tanácsának tagja, majd elnöke volt.
 
Wangari számos nemzetközi kitüntetés tulajdonosa, mint pl. a Goldman Environmental Prize of the Goldman Foundation, The Hunger Project's Africa Prize for Leadership, UN's Africa Prize for Leadership, Better World Society Award, Alternative Nobel Prize, Right Livelihood Award, Legion d’Honneur.
 
2004-ben - első afrikai nőként - Nobel-békedíjat kapott „a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulása” miatt. Maathai egyúttal választott parlamenti képviselő és 2003. január – 2005. november között környezetvédelmi és természeti erőforrás miniszterhelyettes volt.

 

 

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését:

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.