Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

szeptember 06, 2015 - 17:31
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát szerzett.
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát  szerzett. Az első afrikai nő, aki PhD fokozatot szerzett állatorvosi szakon. Később a kar dékánja lett. Professzori kinevezése után férje elhagyta őt és három  gyereküket, a válás indoka: Wangari "túl iskolázott, túl erős, túl  sikeres és túl nehezen kezelhető” „nem engedelmeskedik a férfiaknak,  ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”. (A bíróság egyetértett a férjjel.)
 
Wangari indította el 1977-ben egy, a saját kertjében létesített faiskolával a , melynek célja a kivágott fák, erdők pótlása a kenyai föld megóvása érdekében. (Innen kapta a Fák Asszonya - Mama Mici -  nevet.) A mozgalom gyorsan terjedt, az 1980-as évek elején már majdnem 3000 nő több mint 600 faiskolát gondozott. A mozgalom több afrikai országban is népszerűségre tett szert.
 
Küzdött hazájában a diktatúra és korrupció ellen, továbbá a nők jogaiért is. Többször börtönbe került. A Kenyai Nők Nemzeti Tanácsának tagja, majd elnöke volt.
 
Wangari számos nemzetközi kitüntetés tulajdonosa, mint pl. a Goldman Environmental Prize of the Goldman Foundation, The Hunger Project's Africa Prize for Leadership, UN's Africa Prize for Leadership, Better World Society Award, Alternative Nobel Prize, Right Livelihood Award, Legion d’Honneur.
 
2004-ben - első afrikai nőként - Nobel-békedíjat kapott „a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulása” miatt. Maathai egyúttal választott parlamenti képviselő és 2003. január – 2005. november között környezetvédelmi és természeti erőforrás miniszterhelyettes volt.

 

 

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

Arabella Mansfield amerikai jogász, tanár, feminista (1846–1911)

április 01, 2018 - 14:35

Az első amerikai nő, akit a jogászkamara tagjai közé felvettek. 1866-ban, az Iowa Wesleyan University elvégzése után a Simpson College hallgatója lett, ahol politikatudományt és jogot tanult. 1869-ben kérvényezte felvételét a jogászkamarába, sikeres vizsgája után ő lett az ország első ügyvédnője. Az Indiana Asbury University professzoraként fontos feladatának tartotta elérhetővé tenni a jogi pályát nők részére. A National League of Women Lawyers tagja és az  Iowa Woman Suffrage Society.egyik alapítója volt. 1870-ben elnökletével rendezték meg az Iowa Women’s Suffrage Convention-t.

Szociológus és apáca, a szegénységben élő nőkért: Marie Gérin-Lajoie

június 09, 2017 - 01:04

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A szegénységben élő nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe.

Doria Shafik egyiptomi feminista, filozófus, író (1908–1975)

december 14, 2016 - 21:40

Az 1940-es évek nőmozgalmának legjelentősebb alakja, tevékenységének köszönhető, hogy az egyiptomi nők kivívták a szavazati jogot. 1940-ben doktorált filozófiából a Sorbonne-on, ezután hazatért. A francia nyelvű La Femme Nouvelle folyóirat szerkesztője lett, majd 1946-ben elindított egy arab nyelvű lapot is. 1948-ban létrehozta a Bint Al-Nil-t (a Nílus lányainak szövetsége), programjuk között szerepelt a nők szavazati jogának megszerzése, az analfabetizmus felszámolása, az alsóbbosztálybeli nők oktatása. Francia és arab nyelvű könyveket publikált, előadókörutakat tartott szerte a világban.

Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.

Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Ksenija Atanasijević szerb filozófus, feminista (1894–1981)

december 31, 2016 - 22:51

Az első szerb nő, aki filozófiából doktorált. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott a belgrádi egyetemen, és elkezdett dolgozni Giordano Brunóval kapcsolatos doktori értekezésén. Genfben és Párizsban végzett kutatásokat és 1922-ben sikeresen megvédte disszertációját. 1924-ben kinevezték a belgrádi egyetem tanárának, az első női oktatók egyike volt. Munkáját néhány irigy, rosszindulatú férfikollegája nagyban nehezítette. Elméletben és gyakorlatban is elkötelezett feminista, a szerb feminista szövetség tagja és az első szerb feminista újság, a Ženski pokret szerkesztője volt. 

Annie Jump Cannon csillagász (1863–1941)

december 27, 2017 - 00:16

Tanulmányait a Wellesley és a Radcliffe College-ban végezte, utána a Harvard College obszervatóriumában kapott állást. A kettős csillagok megfigyelésével és színképelemzéssel foglalkozott, munkája nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartott számot. 1911-ben az obszervatórium kurátorának nevezték ki. Részt vett a nők választójogáért folytatott harcban, a tagja volt. 

A világ első képviselőnőinek egyike: Lucina Hagman finn tanár, politikus, feminista (1855–1946)

április 19, 2017 - 22:51

Nemcsak hazájában, de az egész világon az első női képviselők közé tartozott, 1907-ben választották be a finn parlamentbe. 1875-ben végzett a Jyväskylä tanárképzőn, egy kisvárosban majd Helsinkiben tanított. Alapítója és igazgatója volt az első finn koedukált iskolának. 1905-ben indította el a Naisten Ääni (Nők hangja) folyóiratot, haláláig a szerkesztőség tagja volt. Egyik létrehozója volt a finn nők szakszervezetének, a Suomalaisen Naisliiton-nak. Alapítója és első elnöke volt a finn feministák szervezetének, az Unioni-nak.