NYIM 13.: Nő és hatalom konferencia (Szeged, 2017. szept. 22-23.)

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

NYIM 13.: Nő és hatalom konferencia (Szeged, 2017. szept. 22-23.)

október 06, 2017 - 11:23
Idén 13. alkalommal került megrendezésre Barát Erzsébet és Zámbóné Kocic Larisa jóvoltából az immáron hagyománynak tekinthető, nőkről szóló konferencia Szegeden. Ezen a feminizmussal, nőtörténettel, nőket érintő kérdésekkel különféle megközelítésből foglalkozó kutatók sereglenek össze. Maguk az előadások is rendszerint érdekes aspektusokat vetettek fel, de a konferenciát leginkább izgalmassá a prezentációkat követő pezsgő beszélgetések, hozzászólások tették.

A konferencia megnyitója már különleges alkalmat rejtett magában: dr. Gécseg Zsuzsanna személyében ugyanis először nyithatta meg női dékánhelyettes a konferenciát. Beszédében üdvözölte a szegedi Gender Studies létrehozását, utalva az egyébként ellenséges politikai közegre, amiben a szak létrehozásáról döntöttek. Gécseg Zsuzsanna arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szférában döbbenetesen alacsony a nők létszáma, ugyanígy a parlamentben is, s ezek a számarányok egyre csökkennek, európai szinten kimagasló alacsony számot produkálva.

A megnyitó beszédet követően Acsády Judit szociológus vezette fel az előadásokat az államszocialista korszak demokratikus ellenzékének, illetve annak értékvilágának jellemzésével. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy a nőkérdés miért maradhatott ki a demokratikus ellenzék által felvetett kérdésekből. A különböző negatív mechanizmusok, mint a fizetési egyenlőtlenségek, , illetve a férfi túlsúly a vezetésben végig megmaradt. Hazánkban nem tudott kiemelkedni az ellenzékből egy feminista aktivista csoport, noha egyéb pártállamokban volt erre példa: az orosz nők, akik szamizdat irodalmat is kiadtak, de a is jól működött. A magyarországi demokratikus ellenzék egykori női tagjainak visszaemlékezéséből nagyon érdekes dolgok derültek ki: a csoporton belül ugyanis marginalizálták a női gondolkodókat, kiépült egyfajta férfiuralomra épülő hierarchia. Utólag visszanézve az egykor volt aktivisták úgy látják, hogy bár voltak értékeik, eszményeik, nem tettek meg mindent értük, elmulasztott lehetőségnek látják tevékenységüket. A közönségből több hozzászóló is analógnak látta a mai baloldali ellenzék helyzetét az akkori demokratikus ellenzékével.

Körösi Zsuzsa, aki az 1973-as abortuszellenes aláírásgyűjtő kampány egyik aktív szervezője volt, az 1956 utáni népesedéspolitika abortusszal kapcsolatos ideológiai hátterének feltárására tett kísérletet. Ehhez háttéranyagul szolgált, hogy 2015-ben a petíciót aláírók közül 19-cel sikerült interjút készítenie, illetve korabeli sajtóanyagot és az MSZMP Központi Bizottságának határozatait, egyéb pártiratokat (gazdaságpolitika, propagandaosztály, tudományos és kulturális osztály) iratait olvasta végig. Elszomorító felfedezés, hogy az abortuszról szóló pártviták résztvevői között egyetlen nő sem volt, a sajtóviták során merült fel néhány női újságíró neve. Kőrösi Zsuzsa három pontban foglalta össze az abortusz ellen érvelők motivációit: a baloldali hagyomány, amelyben örökség az aktivizmus; az káros hatásaitól féltették a nőket és a gyerekeket; illetve a hatalommal szemben való ellenállás kinyilvánításának egyik eszköze volt az abortusz melletti érvelés.

Frauhammer Krisztina két katolikus lap (Katolikus Szemle, Új Ember) tükrében vizsgálta, hogyan reagált az egyház a megváltozott szociális körülményekre, különös tekintettel a nőket érintő kérdésekre. Nem annyira a feminizmus keretében, de helyet kaptak a nőkkel kapcsolatos problémák a lapok hasábjain. Elsősorban a nők kettős teherviselése (munkahely és házimunka összehangolása) kapcsán a férfiak nagyobb részvételét szorgalmazták a ban. A szakralizált, ideális anya és feleség, háziasszony tematikát nem hangsúlyozták annyira, ugyanakkor a t mereven elutasították (ebben az álláspontban fordulópontot jelentett az 1968-as pápai enciklika a születésszabályozásról). Összességében a megengedőbb, a döntéseket a lelkiismereti szabadságra bízó álláspont jelentette a többséget, a hagyományokhoz ragaszkodók kisebbségben maradtak. Nem alakult ki tehát egységes álláspont a nőkkel kapcsolatban az egyházon belül.

Perintfalvi Rita a fundamentalizmus és az autokratikus rendszerek egymást támogató attitűdjét mutatta be. A fundamentalista szemlélet a hagyományra alapozott igazság abszolutizálásának igényét hordozza magában a társadalmi problémák gyökerének megértése helyett. Kommunikációját a párbeszéd helyett a gyűlölet jellemzi, illetve emancipáció- és nőellenesség, vagy homofóbia. Ez a szemlélet könnyen találkozik a politikai autoritarizmussal, mivel a tekintélyelvűség védelmet, biztonságot nyújt. Ezek „együttműködése” viszont veszélyeztetheti hosszabb távon a demokratikus rendszereket, mivel felerősítik egymás hatásait a „másképp gondolkodókkal” szemben, miközben saját értékrendjüket féltik: ez igaz például a genderellenes támadások esetén. Ez utóbbiak előszeretettel válnak a politikai támadások eszközévé. Ugyanakkor, pozitív fejleményként, létezik már törekvés az egyházon belül is a gender teológiai vizsgálatára, párbeszéd kialakítására.

A plenáris blokkot két párhuzamos szekció követte, az egyikben irodalmi és sajtótörténeti, a másikban a női vezetéssel kapcsolatos előadások hangzottak el, többek között tól, tól és től. A konferencia első napját Fajgerné Dudás Andrea és Szabó Eszter Ágnes feminista művészek eat-art performansza zárta. 

 

A beszámoló második része olvasható. 

 


A konferencia honlapja: 

A kutatócsoport honlapja: 

Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elvisz a gender Isztambulba

április 05, 2017 - 00:00
Fotó: Florian David/AFP

Csakúgy, mint a hagyományos-hierarchikus nemi szerepek féltő dicsőítése, a liberalizmus és a politikai korrektség püfölése is garantált siker a mai Magyarországon. Mind a feminizmus, mind az emberi jogi szemlélet szintén könnyű préda – nem kevésbé a g betűs szó, ami valóságos mumus. Autentikus jelentése itthon egyiknek sem közismert, így hát kézenfekvő és hatásos az extrém külföldi túlkapásokat segítségül hívó, orwelli víziókat is belebegtető hangulatkeltés.

"Kísérteties kísértetek és a nőiség kulturális mítoszai az angol irodalomban" - beszámoló Séllei Nóra előadásáról

március 12, 2010 - 10:40
Alfred Kubin: Madame - modern csillárdísz

 Mielőtt valakit elragad az egyre inkább elharapozó ideológiai divathullám, és a hagyományos, veretes értékek nevében elkezdi romantizálni az otthonmaradó, "karrierjének" (általánosító szitokszó) átszellemült mosollyal búcsút intő, önalárendelő családanya képét, esetleg a mindennapi güriként megtapasztalt (valószínűleg rosszul megválasztott) munkától megfáradva nőként kívánatosnak tartaná ezt az életformát, a házasság és az anyaság efféle kizárólagos megélését; nem csak Beauvoir A második nem c.