Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

augusztus 12, 2009 - 10:49

Szatírákkal tűnt fel a Vogue és a Vanity Fair magazinokban, egyik gyakran idézett aforizmája például: "minden jótett elnyeri méltó büntetését". A második világháború alatt a Life magazinnak írt jelentéseket, röviden így foglalta össze az eseményt: "az emberek úgy döntöttek, együtt meghalnak, mert képtelenek voltak megtalálni a módját, hogy együtt éljenek". Háborús tudósítóként Kínában, Indiában és a világ számos egyéb országában járt. Felkavaró, szókimondó jelentései nyomán megváltoztatták a brit hadi stratégiát a Közel-Keleten. Egyik cikke miatt le is tartóztatták.

1953-tól 1956-ig az USA kongresszusának első női képviselője.

"Dorothy Hale öngyilkossága" c. képe az ő megrendelésére készült el.

Lánya 1944-ben autóbalesetben meghalt, ezt követően Booth a katolikus vallásban próbált vigaszra lelni. A későbbiekben az áttéréséről szóltak művei, valamint számos színdarabot írt, egyiket Academy Awardra jelölték. A szentek életéről könyvet szerkesztett, melybe is írt.

1987-ben, agytumorban halt meg.

Ösztöndíjat neveztek el róla, mellyel 1989 óta kutatónőket támogatnak.

 

 

Anne O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882–1954)

május 16, 2016 - 00:03

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. A második világháború kitörése előtti években Európa több vezetőjével készített interjút. 1936-ban első nőként kinevezték a Times szerkesztői bizottságába. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta. 

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

Alexandra Kollontáj

március 19, 2010 - 11:15

Alekszandra Mihajlovna Kollontáj 1872-1952
orosz forradalmár, diplomata, író
 
A legbefolyásosabb marxista feminista 1872 március 31-én Szentpéterváron született előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.
 

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.

Mary Maguire ausztrál rádiós műsorvezető (1924–2011)

augusztus 28, 2017 - 22:44
Mary Maguire 2008-ban, amikor őt interjúvolták meg egykori munkahelyén

Az ausztrál rádiózás női pionírjainak egyike Broken Hillben született. A középiskola elvégzése után ékszerbolti eladóként dolgozott és a helyi amatőr színjátszócsoport tagja volt. Néhány év múlva Adelaidebe költözött, ahol lehetősége nyílt a helyi ABC rádió programjaiban részt venni. 1951-ben ő lett az első női műsorvezetője az ABC Local Radio-nak. Nőknek szóló programokat szerkesztett, beszélgetőműsorokat vezetett, riportokat készített a helyi, valamint a városba látogató fontos, érdekes emberekkel. Dolgozott az ABC országos műsorának is. 

 

Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

szeptember 04, 2015 - 18:26

Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.

Milena Jesenská cseh újságíró, fordító (1896–1944)

augusztus 12, 2017 - 15:42

1919-ben olvasott egy novellát, és levelben kért engedélyt írójától, Franz Kafkától a fordításra. Ez volt az első Kafka írás, amit cseh (vagy bármely más) nyelvre lefordítottak. Szenvedélyes, évekig tartó levélváltás alakult ki közöttük. Milena újságíróként  is dolgozott, a Tribuna, Národní listy, Pestrý týden, Lidové noviny közölte írásait. 1938-ban  a rangos Přítomnost szerkesztője lett, éleshangú cikkei jelentek meg a nácizmus ellen. Az ország német megszállása után csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, zsidóknak és más üldözötteknek segített menekülni.