Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

augusztus 12, 2009 - 10:49

Szatírákkal tűnt fel a Vogue és a Vanity Fair magazinokban, egyik gyakran idézett aforizmája például: "minden jótett elnyeri méltó büntetését". A második világháború alatt a Life magazinnak írt jelentéseket, röviden így foglalta össze az eseményt: "az emberek úgy döntöttek, együtt meghalnak, mert képtelenek voltak megtalálni a módját, hogy együtt éljenek". Háborús tudósítóként Kínában, Indiában és a világ számos egyéb országában járt. Felkavaró, szókimondó jelentései nyomán megváltoztatták a brit hadi stratégiát a Közel-Keleten. Egyik cikke miatt le is tartóztatták.

1953-tól 1956-ig az USA kongresszusának első női képviselője.

"Dorothy Hale öngyilkossága" c. képe az ő megrendelésére készült el.

Lánya 1944-ben autóbalesetben meghalt, ezt követően Booth a katolikus vallásban próbált vigaszra lelni. A későbbiekben az áttéréséről szóltak művei, valamint számos színdarabot írt, egyiket Academy Awardra jelölték. A szentek életéről könyvet szerkesztett, melybe is írt.

1987-ben, agytumorban halt meg.

Ösztöndíjat neveztek el róla, mellyel 1989 óta kutatónőket támogatnak.

 

 

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Anne O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882–1954)

május 16, 2016 - 00:03

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. A második világháború kitörése előtti években Európa több vezetőjével készített interjút. 1936-ban első nőként kinevezték a Times szerkesztői bizottságába. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta. 

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore.

Mary Ann Colclough új-zélandi feminista, tanár, újságíró (1836–1885)

április 08, 2017 - 19:53

Új Zéland talán első, és valószínűleg legtehetségesebb feministája. Polly Plum írói név alatt különböző újságokban olyan radikális nézeteit fejtette ki, hogy a nőknek joguk van szakmát tanulni, diplomát szerezni, hogy önállóak lehessenek. Keresetük és a házassagba vitt vagyonuk felett kizárólag ők rendelkezhessenek, dönthessek gyerekeik neveléséről. A nőket megilleti a választójog. A dolgozó nők azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. Kiállt a munkásnők és háztartási alkalmazottak biztonságos munkakörülményeiért. Az írás mellett előadásokat, beszédeket tartott.

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.