Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31
A nők felsőfokú tanulmányokhoz való jogáért küzdött. Az első ezt biztosító intézmény, a Girton College társalapítója.

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra. Ő maga végül nem lett orvos, ám barátja,  (a nőmozgalmár testvére) az ő biztatására érte el első angol nőként ezt az eredményt.

Belépett a nők szavazati jogáért küzdő Kensington Society-be (melynek Bodichon és a Garrett-testvérek is tagjai voltak). Tagja volt annak a csoportnak (a Langham Place Hölgyei), akik rávették a fiatal John Stuart Millt, hogy terjessze a parlament elé a nők szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot.

Legfontosabbnak mégis a nők továbbtanuláshoz való jogát tartotta: 1866-ban könyvet írt a témában (The Higher Education of Women). 1869-ben Bodichonék támogatásával megalapította az első brit női főiskolát, a Girton College-t. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők a férfiakhoz hasonló színvonalon, azonos tanterv szerint tanuljanak - határozottan ellenezte azt a korabeli nézetet, miszerint a lányok oktatásának a későbbi feleség- és anyaszerepre kellene elsősorban irányulnia.  az ő inspirációjára alapította meg a Newnham College-t. 

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért is, deék militáns módszereit hírhedten ellenezte.

1910-ben újabb könyvet publikált,  Thoughts on Some Questions Relating Women címmel. 1921-ben halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)