Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31
A nők felsőfokú tanulmányokhoz való jogáért küzdött. Az első ezt biztosító intézmény, a Girton College társalapítója.

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra. Ő maga végül nem lett orvos, ám barátja,  (a nőmozgalmár testvére) az ő biztatására érte el első angol nőként ezt az eredményt.

Belépett a nők szavazati jogáért küzdő Kensington Society-be (melynek Bodichon és a Garrett-testvérek is tagjai voltak). Tagja volt annak a csoportnak (a Langham Place Hölgyei), akik rávették a fiatal John Stuart Millt, hogy terjessze a parlament elé a nők szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot.

Legfontosabbnak mégis a nők továbbtanuláshoz való jogát tartotta: 1866-ban könyvet írt a témában (The Higher Education of Women). 1869-ben Bodichonék támogatásával megalapította az első brit női főiskolát, a Girton College-t. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők a férfiakhoz hasonló színvonalon, azonos tanterv szerint tanuljanak - határozottan ellenezte azt a korabeli nézetet, miszerint a lányok oktatásának a későbbi feleség- és anyaszerepre kellene elsősorban irányulnia.  az ő inspirációjára alapította meg a Newnham College-t. 

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért is, deék militáns módszereit hírhedten ellenezte.

1910-ben újabb könyvet publikált,  Thoughts on Some Questions Relating Women címmel. 1921-ben halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.