Az első ismert leszbikus feminista: Anna Rühling

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Az első ismert leszbikus feminista: Anna Rühling

augusztus 18, 2020 - 01:14
Élete fő célja volt, hogy szövetséget hozzon létre a növekvő nőmozgalom és a kibontakozó LMBTQ-mozgalom között. 

Anna Rühling

Theodora Anna Sprüngli 1880. aug. 15-én született egy hamburgi középosztálybeli családban. Tehetségesen hegedült, de a művészi pályáról egy kézsérülés miatt - amit egy gyerek megmentése közben szenvedett el - le kellett mondania. Így az újságírás felé fordult. Elsősorban művészeti témájú cikkeket és színikritikákat írt, Anna Rühling álnéven.

Családja követelte, hogy menjen férjhez, de ő meg volt róla győződve, hogy ha egy leszbikus nő, engedve a nyomásnak, így tesz, nem lesz boldog, és másokat sem tehet azzá. Apja kijelentette, hogy ilyesmi az ő családjukban „nem történhet meg”, Anna viszont 1904-ben nemcsak hogy felvállalta kapcsolatát egy másik nővel, de még a hangos érdekérvényesítéstől sem riadt vissza. 

1904. október 9-én Berlinben felszólalt a Tudományos-Humanitárius Társaság alakuló ülésén. Ez volt a világ első LMBTQ-szervezete, de az érintett nők problémáit egyedül Rühling tárgyalta, a többi előadás mind a meleg férfiak helyzetéről szólt. Beszédének - melybe nyilvános coming outját is beleszőtte - a  „Miért érdeke a nőmogalomnak a homoszexuális probléma megoldása?” címet adta.  

Ha arra gondolunk, hogy mennyit tettek a homoszexuális nők a nőmozgalomért, és mennyi mindent értek el az elmúlt évtizedekben, megdöbbentő, hogy ennek a mozgalomnak nagy és befolyásos szervezetei mindmáig a kisujjukat sem mozdították, hogy nem kevés uranista tagjuk számára biztosítsák az őket állampolgárokként és a társadalom tagjaiként megillető jogokat

- nehezményezte. 

Némi megfontolás után könnyen belátható, hogy a homoszexuálisok és a nők törekvései nem állnak szemben egymással, sőt a két mozgalom inkább kölcsönösen segíti egymást a jogok és az elismerés kivívásában és az igazságtalanságok felszámolásában

- mutatott rá.

1906-ban leszbikus témájú novelláskötetet adott ki. Ezután Düsseldorfba költözött, és a jobboldali Neue Deutsche Frauenzeitungban jelentek meg írásai. A háború alatt nacionalista érveket hangoztatott. A harmincas évek végén Ulmba költözött, és az ottani színházban dolgozott, egy ideig az igazgatói posztot is betöltötte. 72 éves korában hirtelen érte a halál. 

Őt tartják az első leszbikus aktivistának, noha ezt a címet kapcsán is szokás emlegetni. 

Sajnos életében az áhított szövetség nem jött létre. A nőmozgalmárok és a szüfrazsettek közt valóban sok leszbikus nő volt (pl. , , , ), de ezt vagy titokban tartották, vagy (mint az imént felsoroltak) ha nem, akkor sem akarták a szavazati jogért folytatott harcba a szexuális orientáció kérdését „belekeverni”.  

Ez még a második hullám idején is probléma maradt,  például „levendulaveszélynek” titulálta a leszbikus nők azon igényét, hogy a feministák az ő érdekeiket is képviseljék.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel.