Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

december 27, 2016 - 20:21

A budapesti bölcsészkar hallgatójaként ismerkedett meg a nőmozgalommal, egy ideig a Feministák Egyesületének könyvárosa, majd titkára volt. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár dolgozója, Szabó Ervin munkatársa. A Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt bebörtönözték, állásából elbocsátották, bibliográfiák és katalógusok készítéséből tartotta fenn magát. 1945 után a Kossuth Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Neményi Erzsébet újságíró, feminista (1882–1908)

január 17, 2017 - 20:41

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg.

Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban:

Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

június 27, 2014 - 11:28

Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, lánya, Szegfi Emília volt.  

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.