"Egymilliárd nő tánca: forradalom" - Bombera Krisztina beszéde

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Egymilliárd nő tánca: forradalom" - Bombera Krisztina beszéde

február 15, 2013 - 18:52

A nők és gyerekek elleni erőszakra az év más napjain sokféleképpen próbáljuk felhívni a figyelmet. Szavakkal. Kutatásokkal, statisztikákkal, interjúkkal, lobbival, tüntetéssel, petíciókkal. A józan észre, a tisztességre, a hazai, nemzetközi és emberi jogra, vagy épp a gazdasági racionalitásra hivatkozunk.

Ma táncolni akartunk a testileg, lelkileg vagy szexuálisan bántalmazottak érdekében. Az értelem mellett az érzésekre is hatni, mégpedig a világ 190 országában egyszerre. Hiszen egymilliárd táncos lépései, mozdulatai összehangolhatók. Nincsenek megértésbeli, nyelvi vagy kulturális akadályok.  Nem keresünk ma szavakat a nemi erőszak, a családon belüli vagy az intézményi erőszak, vagy a nemiszerv-csonkítás bűnére - MA az volt a cél, hogy kétmilliárd láb egyszerre mozduljon. Hiszen, ahogy Eve Ensler írónő fogalmazott:

„Egymilliárd nő bántalmazása gyalázat, egymilliárd nő tánca: forradalom.”

Az ember, - a férfi és a nő -  élete, teste-lelke, méltósága és autonómiája sérthetetlen és korlátozhatatlan. A test és a lélek fölötti önrendelkezés a legalapvetőbb emberi jogunk. Ma az önrendelkezés jogát és örömét tánccal akartuk kifejezni. Hiszen a tánc önbecsülést és önbizalmat mutat, azt, hogy a rendelkezésünkre álló teret képesek vagyunk betölteni. Önmagunkkal. Miközben érezzük, látjuk és tiszteletben tartjuk a mellettünk táncolók saját terét. A világszerte ilyen módon összeadódó erőt egy indiai feminista aktivista cunaminak nevezte, Eve Ensler pedig egymilliárd nő forradalmának.

A mai tánc nemcsak az elkövetőknek, a politikai vagy hatósági szereplőknek szól, hanem az áldozatoknak is. Az ő erejük és önbizalmuk a tét, hogy visszakaphassák a testüket, a lelküket, a méltóságukat és a hitüket önmagukban.  

És NEM mondjuk azt, hogy mindehhez nincs szükség férfiakra. A nők elleni erőszaknak soha nem lesz vége a jóérzésű férfiak segítsége nélkül.

Hiszen, ahogy mondani szokták, elsősorban nem nők és férfiak, hanem mindannyian emberek vagyunk. Bánjunk akkor egymással emberhez méltóan. Egymilliárdnyi erőszak-áldozattá váló nővel és gyerekkel: emberhez méltóan.

 

 

A Nők Lázadása a hatékony csbe törvénykezésért – Antoni Rita nov. 25-i beszéde

december 03, 2012 - 18:16
Fotó: Zina Mihailova

A Nők Lázadása mozgalom, mint ismeretes, azért robbant ki, mert a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállására vonatkozó népi kezdeményezés tárgyalásán honatyáink nem csak hogy szükségtelennek minősítették a vonatkozó törvény megalkotását, de Varga István képviselő úr, számos elvtársa által bősz helyeslése mellett, leleplezte a kormány teljes inkompetenciáját és közönyét e súlyos társadalmi problémát illetően, egyúttal félreérthetetlenül kifejezésre juttatta a kormány szélsőségesen nőgyűlölő attitűdjét.

„Miért van az ma Magyarországon, hogy nem az elkövetőnek, hanem az áldozatnak és a gyerekeinek kell menekülniük?” – Ámon Kata beszéde

február 03, 2017 - 13:28
Balról: Újszászi Györgyi, Ámon Kata, Antoni Rita (fotó: Németh Dániel, Magyar Narancs)

Elmenekülnék-e a bántalmazó elől, ha azzal fenyegetne, hogy megöl, ha elmenekülök? 

Elmenekülnék-e a bántalmazó elől, ha azzal fenyegetne, nem csak engem öl meg, hanem a gyerekeimet is, ha elmenekülök?

Elmenekülnék-e, ha azzal fenyeget a gyermekvédelmi rendszer, hogy ha nem vetek véget saját bántalmazásomnak, kiemelik a gyerekeket? 

Elmenekülnék-e, ha a bántalmazónál maradnának a gyerekeim, ha elmenekülök, mert a bántalmazott nő mindig rossz anya, de a bántalmazó attól még lehet jó apa, hogy a gyerek előtt bántalmazza a partnerét?

Kuszing Gábor (PATENT, Stop! Férfierőszak) beszéde a Nők Lázadása tüntetésen

szeptember 22, 2012 - 21:57
Kuszing Gábor (Fotó: Ökrös Attila)
Jó napot kívánok. Kuszing Gábor vagyok, a Patent Egyesülettől (), amely a nők elleni erőszak és diszkrimináció ellen küzd, és a Stop-Férfierőszak Projektnek () is tagja vagyok, amely olyan férfiakat kíván megszólítani, akik saját életükben, illetve társadalmi szinten tenni kívának a nők elleni erőszak ellen.

"Tudom, milyen az, mikor apám fojtogat, s nem érdekel semmi, csak haljak már meg végre"

szeptember 10, 2016 - 23:20

Pintér Marianna túlélő, blogger, nők és gyermekek elleni erőszak ellen küzdő aktivista, az csapat tagja. Az alábbi beszéde az első Angyalhír Emléksétán, 2015. június 29-én hangzott el. 

 

Én a családon belüli erőszak több formáját megtapasztaltam.