Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

november 15, 2018 - 00:50

Magyarországon ő volt az első, aki 1893-ban a Stolze-Fenyvessy-rendszerből gyorsírástanári oklevelet szerzett. Az Országos Női Gyorsíró Egyesületben létrehozta az első gyors- és gépírási szakiskolát. Az iskolában - mely a Dohány u. 30/b alatti Solti-társasházban működött - a tízujjas, vakírásos módszert tanították. Kaiser Gizella adta ki hazánkban A gépírás tankönyve címmel az első rendszeres gépíró tankönyvet, valamint szerkesztője volt a Sztenográfia című szaklapnak. 1929-ben a Magyar Gyorsíró Társaság képviselőházi tanfolyamát vezette.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!” – Kéthly Anna élete és munkássága

szeptember 20, 2009 - 13:37

1889. november 16-án született Budapesten. Szülei munkások voltak, de mind a kilenc gyermeküket tanítatták. Anna, hogy segítsen, hamar dolgozni kezdett iskola mellett. Elvégezte az elemit majd a polgárit is. Tanult gyors- és gépírást, majd könyvelői szakvizsgát szerzett. 1905-ben kezdett a Tolnai Világlapjánál, 1907-től Kassán magántisztviselő különböző cégeknél, ekkor lép be a frissen alakult Tisztviselői Szakszervezetbe. A szakszervezeten keresztül ismerkedett meg a Szociáldemokrata párttal, majd belépése után hamarosan a nőtagozatot szervezte ujjá.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.