Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26
Az első amerikai nő, aki teológiát végzett és lelkésszé szentelték. Azok közé az első generációs feministák közé tartozott, akik megérték küzdelmük sikerét és szavazópolgárok lettek. 

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is. Ezért egy év után az Antioch College-ban folytatta tanulmányait. Ebben a liberális intézményben is tapasztalta a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, például retorika órán a nőhallgatóktól nem várták el, hogy fejből megtanulják a szövegeiket. Antonia csakazértis papír nélkül adta elő a beszédeit, hogy bebizonyítsa a nemek egyenlő szellemi képességeit. 1860-ban diplomázott.

A lelkészi pálya iránt érzett elhivatottságot, számos nehézséget leküzdve sikerült a St. Lawrence University teológia szakára bejutnia, melynek elvégzése után (ismét számos zökkenő után) 1863-ban lelkésszé avatták. Nagy példaképe Antoinette Brown Blackwell volt (nem rokonok), az első amerikai lelkésznő (aki végzett ugyan teológiai tanulmányokat, de azokról hivatalos elismerést nem kapott.)  

Hallgató korában került kapcsolatba a nőmozgalommal, a választójogi küzdelem lelkes támogatója lett. Gyűlések keresett szónoka volt, és örömmel működtek együtt vele. Feminista témájú cikkeket írt meg többek között férje Racine Times című lapjába. (A házasságkötéskor nevét, számos korabeli feminista társához hasonlóan, megtartotta. Egy fiuk és egy lányuk született, mindketten tanárok lettek.) Az első elnök, Julia Ward Howe mellett a New England Women's Suffrage Association egyik alapítója, a Wisconsin Suffrage Association vezetője, 1903 és 1920 között a Federal Suffrage Association elnöke volt.

Kevesellte a mérsékelt nőmozgalom által elért csekély eredményeket, ezért csatlakozott az államonkénti reform helyett alkotmányosan szavazati jogot követelő, radikális  és csapatához, amely a Congressional Union, később a Women's Party nevet viselte. Végül ők vitték sikerre az ügyet, és 1920-tól a Tizenkilencedik Alkotmánykiegészítés bevezetésével a nők az egész USA-ban szavazhattak. 

Brown továbbra is foglalkozott nőjogokkal, csatlakozott a Nők Nemzetközi Béke- és Szabadságligájához (WILPF). 

Ma iskolák viselik a nevét, és - Sojourner Truth, , Marge Piercy, , a szintén lelkész Anna Howard Shaw, valamint Diana Ross és Serena Williams társaságában - bekerült a Michigan Women's Hall of Fame-be. 

Művei: 

  • Woman's Suffrage (1907)
  • Democratic Ideals (1917)
  • Suffrage and Religious Principle: Speeches and Writings of Olympia Brown (1988, posztumusz)

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.

Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

március 31, 2018 - 17:45

Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be.