Nísia Floresta Brasileira brazil író, fordító, tanár, feminista (1810–1885)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nísia Floresta Brasileira brazil író, fordító, tanár, feminista (1810–1885)

október 12, 2017 - 21:37
Az első brazil feminista.

A latin-amerikai feminizmus előfutára, az első brazil feminista, valódi neve Dionísia Gonçalves Pinto volt, a történelem írói nevén tartja számon. 21 évesen kezdett írni, cikkeinek gyakori témája a nők tudományos oktatásának fontossága volt.

22 évesen jelent meg első könyve, Direitos das Mulheres e Injustiça dos Homens (A nők jogai és az igazságtalan férfiak) címmel és művein alapult, a brazil sajátosságokkal kiegészítve.

1832-ben lányok részére indított középiskolát, ahol minőségi oktatást igyekezett nyújtani. A női egyenjogúság mellett cikkeiben az indián őslakosok jogaiért, a rabszolgaság eltörléséért is kiállt. Sokat utazott, több évet töltött Európában, kapcsolatban volt a kor jeles íróival, olasz és francia nyelven is publikált. 

Néhány munkája: Conselhos a minha filha; Opúsculo humanitário; A Mulher.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.