Louisa Garrett Anderson angol orvos, szüfrazsett (1873–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Louisa Garrett Anderson angol orvos, szüfrazsett (1873–1943)

július 28, 2016 - 13:20
Családjában a nőjogi közdelemnek nagy hagyománya volt: anyja, Elizabeth Garrett Anderson az első angol orvosnő, nagynénje, Dame Millicent Garrett Fawcett pedig a mérsékelt (lobbista, nem militáns) nőmozgalom vezetője. 

Louisa Garrett Anderson

Családjában a nőjogi közdelemnek nagy hagyománya volt: anyja,  az első angol orvosnő, nagynénje, Dame  pedig a mérsékelt (lobbista, nem militáns) nőmozgalom vezetője. 

Orvosi diplomáját 1897-ben a  London School of Medicine for Women-ben szerezte meg, amelynek anyja társalapítója volt. A The Royal Free Hospital-ban kezdett dolgozni sebészként. Soha nem ment férjhez. Első kapcsolata skót orvosnővel volt. 

Anyja és nagynénje példáját követve aktiv szerepet vállalt a nőmozgalomban, ő azonban a radikális szüfrazsettekhez, ékhez csatlakozott: 1907-ben a Women's Social and Political Union (WSPU) tagja lett. 1912-ben 6 hétre bebörtönözték.

1912-ben élettársával, a skót orvos-szüfrazsett -vel létrehozták a Women's Hospital for Children-t, ahol orvosnők gyógyították a szegény gyerekeket. 

Az első világháborúban a Women's Hospital Corps tagjaként 1915-től az Endell Street Military Hospital sebészfőorvosa volt.

A háború után Pennben, Buckinghamshire-ben vezettek sikeres magánpraxist Murray 1923-ban bekövetkezett haláláig.  

1934-ben Aldeburgh (Suffolk) város Andersont választotta meg polgármesterének.

1939-ben megírta anyja életrajzát.

Hetvenévesen hunyt el. "We have been gloriously happy"  áll Murray-vel közös sírjukon.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

december 17, 2016 - 22:16

Miután apja tífuszban meghalt, megözvegyült anyjával nyomorogtak. 12 éves korában lépett be részmunkaidősnek egy textilgyárba, egy év múlva abbahagyta az iskolát és teljes állásban dolgozott. A szakszervezet aktív tagjaként kezdett foglalkozni a munkásnők helyzetével. Részt vett a Women's Co-operative Guild által szervezett oktatásban, ahol politikai képzést is kapott. Autodidakta módon orvoslást is tanult, hogy segíthessen kolléganőin, akik többsége nem engedhette meg magának az egészségügyi ellátást.