Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

augusztus 08, 2012 - 20:37

Arcképcsarnok

Társadalom

Történelmi személyek

Orvosok és egészségügyi szakemberek

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal; három gyermekük született. A házaspár tevékenyen részt vett az Országos Védegylet szervezésében, a férj azonban 1848-ban elhunyt. Kossuth Lajos húgát 1849-ben az összes tábori kórházak főápolónőjének nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként rövid időtartam alatt több mint hetven tábori kórház létesült. 1849 áprilisában felhívást tett közzé, amelyben felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc végéig fáradhatatlanul tevékenykedett.

1850 után előbb Pesten, majd Bécsben raboskodott. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik. Kossuth Zsuzsanna előbb Brüsszelben telepedett le, majd az USA-ba költözött, ahol 1854-ben hunyt el.

Emlékezetét a Kossuth Zsuzsanna emlékérem (1998), illetve Kertész Erzsébet Kossuth Zsuzsanna című regénye (1983) őrzi.

Kapcsolódó tartalom

Februárban született

nők az 1848-as forradalomban

ápolónők

magyar nők

magyar nők a 19. században

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Anna Tomaszewicz-Dobrska, az első lengyel orvosnő (1854–1918)

május 25, 2015 - 21:53

Az első nő, aki orvosi gyakorlatot folytatott Lengyelországban. Zürichben járt egyetemre, tanulóévei alatt Edward Hitzig professzor asszisztense volt. 1877-ben diplomázott, rövid ideig Berlinben és Bécsben dolgozott.

Hazájában szeretett volna dolgozni, de mert nő volt, nem kapott engedélyt az államvizsga letételére, így nem tudott belépni az orvoskamarába, ami a praktizálás alapfeltétele volt.

Elkeseredésében Szentpétervárra költözött, ahol letehette az államvizsgát, ami feljogosította orvosi működésre Oroszországban és Lengyelországban.

Jenny Kidd Trout, az első kanadai orvosnő (1841–1921)

május 25, 2015 - 21:55

Az első kanadai orvosnő skót emigránsok gyereke, Stratfordban nőtt fel. Iskolái elvégzése után házasságkötéséig tanított, de orvos akart lenni, férje támogatta ambicióját. Mivel abban az időben Kanadában nőket nem fogadott orvosegyetem, az Egyesült Államokban a Pennsylvania egyetem hallgatója lett és 1875-ben lediplomázott. Ugyanabban az évben külön engedéllyel letehette Ontario államban a regisztrációs vizsgát, és az első nő lett, aki orvosi gyakorlatot folytathatott Kanadában.

Berkovits René magyar orvos, feminista (1882–1944)

május 25, 2015 - 21:51

1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi Feminista Egylet és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka.