Róna Emy grafikus (1904–1988)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Talán nincs gyerek, aki ne ismerné az  Öreg néne őzikéjét.

Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

1928-tól ismét Budapesten élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott. 1929-ben díjat nyert az Athenaeum Kiadó illusztrációpályázatán. Az 1930-as években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-36-ig Rómában Ferruccio Ferrazzinél freskófestést tanult. Tagja lett az Olasz Képzőművészeti Társulatnak, amelynek tárlatain többször szerepelt. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. 

Legtöbben gyerekkönyv illusztrációival találkoztak: talán nincs gyerek, aki ne ismerné az  Öreg néne őzikéjét.  Népszerűek voltak Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvéhez készült képei is. Csaknem 400 könyvet illusztrált.

Hosszú élete során számtalan csoportos és egyéni kiállításon mutatkozott be. Egyéni kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, gyűjteményes kiállítása nyílt a Fényes Adolf Teremben,  a Dürer Teremben, művelődési házakban és könyvtárakban mutatták be grafikáit.

1983-ban az Érdemes Művész elismeréssel tüntették ki, 1987-ben Gyermekekért díjat kapott.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fanny Churberg finn festő (1845–1892)

december 12, 2017 - 12:43

Vaasaban született sokgyerekes családba, anyja lelkész lánya, apja orvos volt. 12 éves volt, amikor anyja halála után ő vezette a háztartást és gondozta testvéreit. Amikor apjuk is meghalt, a gyerekek nagynénjükhöz költöztek Helsinkibe.

Az ügyesen rajzoló Fanny a kor neves művészei, Selma Schaeffer és Alexandra Frosterus-Såltin műtermében tanult festeni. 1867-68-ban Düsseldorfban, majd egy évet Párizsban tanult, ott fordult érdeklődése a tájképfestés felé. 1869-ben volt első önálló kiállítása. Szokatlan hangulatú, drámai képeit a kritikusok nem fogadták jól.

Attalai Zita iparművész, cipőszobrász (sz. 1964)

február 18, 2018 - 21:23

1987-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil tanszékén. Diplomamunkája egy 25 párból álló női cipőkollekció elkészítése volt. A főiskola elvégzése után is megmaradt a cipőtervezésnél, magyar cégeknek dolgozott.

Mivel később a hazai cipőgyártás gyakorlatilag megszűnt, önállósodott, új világot teremtett magának, a cipőszobrászatot. Cipőiben járni nem lehet, csak csodájukra járni.

Alkotásaival hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, a világ valamennyi neves kiállítótermében megfordult, több díjat nyert. 

Takács Zsuzsa költő, műfordító (sz. 1938)

november 14, 2018 - 18:54
Takács Zsuzsa dedikál az Ünnepi Könyvhéten (Fotó: Vadas Róbert)

Az ELTE spanyol-olasz szakán végzett 1963-ban, majd Havannában egyetemi lektorként dolgozott. 1964 és 2002 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen spanyol társadalomtudományi szaknyelvet tanított. Elsősorban spanyol, olasz, katalán, portugál és angol költőket fordít. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Számtalan hazai és külföldi díjat kapott, 2003-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője kitüntetést nyerte el.

Egyik lánya Lengyel Anna műfordító, dramaturg. 

Néhány kötete: