Ludmila Ulickaja

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27
Az egyik legnépszerűbb orosz írónő, Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja 1943-ban született a baskíriai Davlekanovoban, ahova a családját a háború alatt evakuálták. Anyja Sztálin haláláig biokémiusként dolgozott. Ulickaját már a közpiskolában is érdekelte a tudomány, később pedig felvételt nyert a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemre, ahol biológia szakon szerzett diplomát. Két évig dolgozott genetikusként egy akadémiai kutatóintézetben, de 1970-ben munkatársaival együtt elbocsátották őket szamizdat tiltott irodalom terjesztéséért és birtoklásáért. Ulickaja többé nem tért vissza genetikusi munkájához, de a tudomány többször is feltűnik könyveiben, pl. a Kukockij eseteiben, vagy az Odaadó hívetek, Surik c. regényében.

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Gyerekkora óta ír verseket, de ezeket nem jelentette meg (eddig). Külföldön lett először igazán sikeres, amikor 1995-ben, Franciaországban megjelent Szonyecska című kisregénye. 1996-ban ezért Medici-díjat kapott, majd még ebben az évben megjelentette első regényét, a Médea és gyermekei-t. A 2000-ben megjelent Kukockij esetei hozta meg számára az igazi elismerést, hazájában is díjjal jutalmazták ezért a regényéért.

Bár több regényt is írt (Odaadó hívetek, Surik, Daniel Stein, tolmács), Ulickaja igazi műfaja a novella, az elbeszélés. Sokan a XIX. századi orosz irodalom folytatójának tartják, főleg Csehov utódjának. A nagy, drámai események helyett a hétköznapi történetek érdeklik; nem a külső dolgokkal foglalkozik, hanem inkább szereplői lelkivilágával. Írásaiban nem a közösségi élet a fontos, hanem az egyéniség, a személyiség. A politikai események nem kapnak nagy hangsúly, de amilyen ritkán jelennek meg, annál erőteljesebben mondják ki az írónő kritikáját a Szovjetúnióról.

Magyarországon először 2003-ban jelent meg könyve, a Kukockij esetei a Magvető kiadásában. 2009-ben hazánkba is ellátogatott, mint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, mellesleg Budapest Nagydíjjal is kitüntették.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

"A női Makszim Gorkij": Moa Martinson svéd író (1890–1964)

november 29, 2016 - 21:07

Gyári munkásnő törvénytelen lánya, az elemi iskola után, tizenhárom éves korától ő is munkába állt. 20 éves korában férjhez ment egy cementgyári munkáshoz, öt gyereket szült, 25 éves, amikor depressziós, alkoholista férje öngyilkos lesz. Második férjével kötött házassága után kezdett írni, témája általában a gyárimunkásnők, szegényparasztok élete, néhány kritikus a női Makszim Gorkij-nak nevezte. A humorral, melegséggel megírt regények mai napig kedvelt olvasmányok.

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.