Tarana Burke amerikai nőjogi aktivista, a #MeToo mozgalom alapítója (sz. 1973)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Tarana Burke amerikai nőjogi aktivista, a #MeToo mozgalom alapítója (sz. 1973)

április 19, 2020 - 21:19

New York Bronx városrészében született szegény munkáscsaládban. Gyerekkorában, majd tizenévesen is szexuális erőszak áldozata lett. Segíteni akart más nehézsorsú lányoknak, ezért, édesanyja biztatására, önkénteskedést vállalt közösségi kezdeményezésekben. Az Auburn Egyetemen szerzett diplomát, majd az Alabama államban található Selma városában egy nemierőszak-áldozatokat segítő központban kezdett dolgozni. 2006-ban elkezdte használni a Me Too (engem is) kifejezést a közösségi médiában, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak elterjedtségére. A kifejezést 2017-ben, Harvey Weinstein üzelmei kipattanásakor a nők hashtagként kezdték alkalmazni. Nemsokára futótűzként elterjedt, mintegy 15 millióan használták, így a mozgalom hamarosan világméretűvé nőtte ki magát. 2017-ben az aktivistát, a Weinsteint leleplező többi nővel együtt ("Akik Megtörték a Csendet") az Év Emberévé választották. Burke jelenleg a Girls for Gender Equality szervezetet vezeti Brooklynban.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.