Nem szerelemféltés, hanem gyilkosság: Néma Tanúk 2019

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam

Nem szerelemféltés, hanem gyilkosság: Néma Tanúk 2019

november 24, 2019 - 19:34
A nők elleni erőszak nem erkölcsi, hanem politikai kérdés - Gothár Péter „töredelmesnek maszkírozott” vallomása kapcsán mondta ezt a NANE által szervezett, szombaton megtartott Néma Tanúk felvonulás egyik felszólalója. A rendezvényen a Nőkért Egyesület is részt vett.

Fotó: Csoszó Gabriella

A közel negyedszázada rendezi meg a családon belüli és párkapcsolati erőszak meggyilkolt áldozatairól megemlékező Néma Tanúk felvonulást, melyre idén november 23-án szombaton került sor. Az eseményen a megölt nőket életnagyságú piros sziluettek jelképezik, rajtuk az áldozat nevével (ha ismert), életkorával, halála körülményeivel. A szervezők idén egy térképet is összeállítottak, feltüntetve rajta a bűncselekmények helyszíneit. A leggyakoribb elkövető a partner, vagy frissen elhagyott volt partner, de a gyilkosok közt előfordult báty és felnőtt fiúgyerek is. A rendezvény idén a Király utca 11-ben kezdődött, ahol segítők és áldozatok mondtak beszédet a kb. száz fősközöség előtt. A konferanszié Jaksity Kata, a jeltolmács Tápai Beatrix volt. 

Betlen Anna (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) erős nyitó beszédében kifejtette, hogy az erőszak jellegzetessége (szemben az agresszióval, aminek pl. önvédelem is lehet a legitim célja) a szisztematikusság, és a patriarchátusba (férfiuralom rendszerébe) ágyazódik, ezért is politikai, nem pedig erkölcsi kérdés. Az erőszak elkövetői nemcsak egyének lehetnek, hanem egész intézmények, amelyek a férfiuralmat szolgálják ki, és amelyekben nők is dolgoznak. A nemek közti egyenlőtlenség  a patriarchális intézményrendszer része, ezért nem megy ki vagy nem intézkedik családon belüli erőszak esetén a rendőr, nem tesz feljelentést az orvos, nem avatkozik be a szomszéd stb. A gyámhatóság nemi alapú méri a különélő szülők jogait és az általuk elkövetett szabályszegéseket: az anyát, ha nem kényszeríti az apával való találkozásra a sírva tiltakozó gyereket, keményen megbírságolja, ellenben a gyereket akár hónapokra elrabló apát büntetlenül hagyja. Az intézményi árulás, szögezte le Betlen, tulajdonképpen a patriarchátus normál működése. Azzal zárta beszédét, hogy ahogy a rabszolgaságot is eltörölték, úgy a nők elleni intézményesült erőszak sem fog örökké tartani. 

Fotó: Csoszó Gabriella

A gyerek mindenek felett álló érdeke? 

A következő felszólaló, Dr. Stiller Ibolya  egy édesanya, aki nyolc hónapja csak rácsokon keresztül láthatja most tizenöt hónapos ikreit. A gyerekek 2018 júniusában születtek. Az apa nem vette ki ellátásukból a részét, ennek ellenére Stiller anyai kompetenciáját folyamatosan és egyre agresszívebben megkérdőjelezte. Egy nap kijelentette a nőnek, hogy nem nyúlhat a gyerekekhez. Azonban ő maga nem tudta őket ellátni, hiszen nem szerzett benne gyakorlatot, ezért mégiscsak odaengedte a nőt - majd kirángatta a kezéből az egyik csecsemőt, és bezárkózott vele a fürdőszobába. A nő a bántalmazés elől az édesanyjához menekült. A férfi 2019. március 18-án egy láthatás alkalmával - amikor a nő a játszótéren jóhiszeműen hagyta, hogy volt partnere foglalkozzon, játsszon az ikrekkel - betette őket az autójába és elhajtott velük. Stiller azóta csak rácson keresztül, esőben, kánikulában, szélben, hidegben a gangon térdelve találkozhat a gyerekeivel. Az ok: a férfi így akarja kikényszeríteni a heti váltást, amire azonban Stiller ilyen körülmények közt érthető módon nem hajlandó, hiszen annak feltétele a szülők közti megegyezés, korrekt együttműködés, amit az az apa, aki képes a gyerekeket az anyjuktól elszakítani, nyilván nem valósít meg. Előállt egy másik, szerinte méltányos ajánlattal, de arra választ sem kapott az apa jogi képviselőjétől. Az apa a kis súllyal született, koraszülött gyerekeket orvoshoz sem hordja. A felfogadott bébiszitternek állítólag nincs kulcsa a lakáshoz (ez esetben napi több óra veszélyeztetés valósul meg,hiszen pl. tűz esetén nem tudja kimenekíteni a gyerekeket). Az anya segítséget kért a gyámhivataltól, a gyerekjóléttől és a bíróságtól is, de találkozott.  Az intézmények dolgozói ilyeneket mondtak neki "segítségképpen": 

Fogadja el, hogy minden férfi ilyen! 

illetve

Akkor is az apa neveli a gyerekeket, ha az anya meghal.

A hatóságok Stiller elmondása szerint egymásra mutogatnak, ezért nem született az ügyben közel egy éve döntés. Az apa ráadásul "elidegenítéssel" vádolja az anyát, mert a rácson keresztül azt merészeli mondani az ikreknek, hogy "leszünk mi még együtt". Ez lenne a gyerekek mindenek felett álló érdeke? - zárta e kérdéssel az anya a beszámolóját. 

Dr. Stiller Ibolya a meneten. (Fotó: Csoszó Gabriella)

Egy anyának sosem lehet igaza? 

Nagy Gabriellát volt férje éveken keresztül lelkileg, fizikailag és szexuálisan is bántalmazta. Az akkor háromgyerekes nő nagy nehezen kiszabadult a kapcsolatból és most már tudja, hogy nem ő a hibás a történtekért. Elmondása szerint a támogató környezet és a vallási közössége nagy támogatást jelentett neki, ahogy jelenlegi párja is, akivel közös kilenchónapos fiukat nevelik. A volt férj azonban nem nyugodott bele a helyzetbe és eljárások sorozatát indította a nő ellen, melynek eredményeképpen megszerezte a gyerekek felügyeleti jogát. Szinte napra pontosan egy éve a rendőrség agresszív hajtóvadászattal begyűjtötte és az apjukhoz hurcolta a zokogva tiltakozó, most 11, 9 és 7éves gyerekeket. 

Az édesanya ezeket a történteket a helyszínen nem fejtette ki részletesebben, mert elmondása szerint könyvet ír a megpróbáltatásairól. Ő is a hatóságok kettős mércéjéről panaszkodott:

Ha a gyerek nem mer beszélni az őt ért bántalmazásról a szakértőnek vagy a pedagógusnak (pl. mert traumatizált és fél), akkor ebből arra következtnek a hatóságok, hogy az erőszak meg sem történt. 

Ha viszont a gyerek beszél a történtekről, akkor (hiába írja le a szakértő, hogy szerinte igazat mond) ráfogják az anyára, hogy biztos betanította, és "megoldásként" elveszik a gyereket az "elidegenítő" szülőtől. 

A probléma gyökere, hogy a bíróságok kizárólag iratokból dolgoznak, amelyekben a szülők ellentétes dolgokat állítanak, és a bírók, megfelelő képzettség hiányában nem ismerik fel a családon belüli erőszakot. 

Az anyára azonnal rásütik, hogy nem együttműködő - pl. akkor is, ha nem tud munkaidőben bemenni a hivatalba,mert dolgozik! -, a hivatal nyakára járó apának viszont inkább igazat adnak, csak hogy megszabaduljanak tőle. 

A gyámhivatal azzal is kedvez akarva-akaratlanul a bántalmazónak, ha tanácstalanságában a feleket mediációra kötelezi. BÁNTALMAZÁS ESETÉN A MEDIÁCIÓ EREDMÉNYTELEN ÉS VESZÉLYES! Ez a külföldi jó gyakorlatokat összegző Isztambuli Egyezményben is szerepel, amelyet Magyarország évek óta nem hajlandó a jogrend részévé tenni. Ugyanakkor, szögezte le Nagy, a jelenlegi törvények sem lennének alapvetően rosszak - ha a hatóságok betartanák őket. 

Nagy Gabriella (Fotó: Nyíri András) 

 

A gyermekbántalmazás mint a nők elleni erőszak egy formája 

Dr. Spronz Júlia, aszakjogásza utolsó felszólalóként arról beszélt, hogy a különköltöztés után a gyerek lesz a nő feletti hatalomgyakorlás eszköze. A bántalmazó a gyereket általában nem veri, viszont kárt így is bőven okoz neki. 

Gyakran a terhesség alatt veszi kezdetét a bántalmazás, mely az esetek 10 százalékában vetéléshez vezet. 

A bántalmazó él a reprodukciós jogok korlátozásával is: ez alatt kényszerterhesség vagy kényszerabortusz értendő, attól függ, hogy a nő mit akar. (Annak az ellenkezőjét kényszeríti rá.) Az újszülöttet gondozó anya támogatásra, megerősítésre szorulna, a bántalmazó ehelyett leépíti az önbizalmát és folyamatosan megkérdőjelezi a szülői alkalmasságát. Ennek egy eszköze, hogy a szoptatást, hordozást kigúnyolja a férfi, de az is előfordul, hogy akkor üti a nőt, amikor a kisbaba a kezében van. Haladjunk tovább a kisgyerekkor felé:

magatartási probléma esetén a hatóságok hamarabb gyanakodnak autizmusra vagy SNI-re, mint családon belüli erőszakra

Figyeljük meg, mondta Spronz, ahogy a felelősség a bántalmazás következményeiért áttevődik az anyára.  A jogász ezután arra tért rá, hogy gyerekek tömegei sínylődnek a kényszerláthatás terhei alatt. Az anyát, ha nem kényszeríti tiltakozó gyerekét a bántalmazó apához (aki jellemzően sosem törődött vele túl sokat, és most is csak az anya elleni bosszú eszközének tekinti), százazres bírságokkal sújtják. Viszont ha a felügyeleti jogot megszerző apa akadályozza meg, hogy az anya találkozzon a gyerekeivel, akkor a gyámhivatal már nem ilyen keménykezű: mediációt ír elő. 

Tévhit, hogy a gyereket mindig az anyának ítélik, ez a kétezres évek közepe óta megdőlni látszik. A sokat emlegetett 90 százalékos arány csak a közös megegyezéseknél érvényes. Amennyiben mindkét szülő követeli a feléügyeleti jogot, úgy a bíróság az eseteknek csak 50 százalékában ítéli azt az anyának

- tájékoztatott Spronz. 

A hatóságok fenntartás nélkül ölelik keblükre a meggyőző fellépésű, simulékony modorú, hős édesapát -pedig a bántalmazó és az óvó szülő azonosítása nélkül nem lehet jó gyerkemvédelmi munkát végezni. 

Dr. Spronz Júlia (Fotó: Nyíri András) 

 

A beszédek után Urbanovits Krisztina és Kőszegi Judit színművészek felolvasták azoknak az áldozatoknak a neveit, akikről idén a NANE a sajtóból tudomást szerzett. Nemekre lebontott statisztika ugyanis, mondta Betlen Anna, nem készül a gyilkosságokról (sem). Az áldozatok közt 6 éves kislánytól 76 éves asszonyig minden korosztály jelen volt. Áldozatul esett több fiúgyermek is, akik édesanyjuk védelmére keltek az apával vagy nevelőapával szemben, vagy akiket a családirtó bántalmazó az anyával együtt kivégzett. Társadalmi réteg szempontjából sem lehet az eseteket általánosítani: az elkövetők közt nyelvészetből doktorált férfi is van, aki idős édesanyjával végzett. Az elkövetések helyszínei közt nagyvárosok és eldugott kistelepülések egyaránt szerepeltek. A gyilkosok közt több a visszaeső: egyiküket feltételesen szabadlábra helyezték, egy másik pedig távoltartás hatálya alatt ölt.

Urbanovits Krisztina és Kőszegi Judit (Fotó: Csoszó Gabriella) 

 

Ezután a résztvevők magukhoz vették a Néma Tanúkat, és az élen a NANE molinójával elindult a felvonulás. „Szolgáljatok és védjetek!”, „Nem szerelemféltés: gyilkosság”, „Jogunk van a biztonsághoz”, „Áldozathibáztatás helyett áldozatvédelmet!”, „Amikor vér folyik, már rég késő!”  – állt többek közt a transzparenseken. A Kúria és az EMMI épületénél a résztvevők összesen mintegy 27 követelést olvastak fel, melyek megírására előzőleg érintetteket kértek fel. 

Fotó: Csoszó Gabriella 

A Kúriánál a

  • megfelelő rendőri eljárás,
  • a nyomozási folyamat felgyorsítása,
  • a korrekt tárgyalás,
  • a másodlagos viktimizáció (az áldozat újratraumatizálásának) elkerülése és 
  • az elrettentő erejű ítéletek

érdekében emeltek szót az aktivisták.

Az EMMI épületénél többek közt 

  • a bántalmazóval való közvetítési eljárás mellőzését,
  • a kényszerláthatások eltörlését,
  • a gyerekrablások megakadályozását és szankcionálását,
  • a gyors, hatékony intézkedést és
  • a hatóságok dolgozói számára a nők elleni erőszakkal kapcsolatos képzést

követelték.       

Fotó: Csoszó Gabriella

Fotó: Csoszó Gabriella

Fotó:Csoszó Gabriella 

Fotó: Nyíri András 

Miután a menet fél öt körül a Kossuth térre ért, az áldozathibáztatás ellen küzdő  kampány alapítója, Szekér Viktória szólalt fel, aki elítélte a menet néhány résztvevőjét ért atrocitást. Ezután rátért arra, hogy nemrég utcai zaklatás áldozata lett, amire egy férfi ismerőse a következőképp reagált:

– Te bevonzod az ilyeneket.

– Nem, én vagyok az, aki beszél róluk 

- kontrázott rá Szekér. Miért gyűlöljük ennyire az áldozatokat? - tette fel a kérdést. Három lehetséges okot sorolt fel: 1. Szeretnénk abban hinni, hogy egy igazságos világban élünk, és az áldozatok történetei megingatják e hitünket. 2. Azt hisszük (és a populáris kultúra gyakran ezt sugallja), hogy a szeretetnek és a vonzalomnak köze van az erőszakhoz, 3. A volt áldozatok maguknak is szeretnék megmagyarázni, hogy miért kellett átélnünk ezeket a traumákat. Az áldozathibáztatás elveszi az áldozatoktól, hogy traumaként kezelhessék a traumájukat, és joguk legyen az empátiára, és hogy ne kelljen szégyenkezniük azért, mert valaki úgy döntött, hogy bántalmazza őket, mutatott rá a felszólaló.

A NANE és Nők Egymásért Mozgalom tagja, Szilágyi Zsófia lendületes beszéddel búcsúzott, melyben azzal biztatta a résztvevőket, hogy ők is tehetnek az erőszak ellen. Azonban a segítés mikéntje nem mindegy: fogadjuk el, ha az áldozat nem tud olyan gyorsan kitörni a bántalmazó kapcsolatból, mint ahogyan azt mi ideálisnak tartanánk.

Higgyünk az áldozatnak, ha úgy érzi, hogy nem biztonságos szembeszállnia a bántalmazójával!

- hívta fel a figyelmet.

Azt, hogy az ilyen érzés mennyire megalapozott lehet, sajnos igazolták a mécsesek, amelyeket a résztvevők az idén meggyilkolt áldozatok emlékére gyújtottak. A rendezvény egyperces néma csenddel zárult. 

Fotó: Csoszó Gabriella


Csoszó Gabriella összes fotója az eseményről: 

Nyíri András összes fotója az eseményről:  


Ha Önt vagy ismerősét családon belüli vagy párkapcsolati erőszak érte, hívja a NANE Egyesület által működtetett ingyenes segélyvonalat: 06-80-505-101, hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22h, szerdán 12-14h között!


Arról, hogy milyen lekezelő hangnemet engednek meg maguknak a hatóságok a segítséget kérő nőkkel szemben, korábban itt írtunk: 


Korábbi cikkeink az intézményi árulásról: 


 

 

Amikor vér folyik, akkor már késő – az Angyalhír sajtóközleménye

június 20, 2016 - 13:38
Fotó: Nyíri András

A séta június 26-án vasárnap 15 órakor a Clark Ádám tértől indul, és a Bazilikánál ér véget, ahol a csatlakozó civil szervezetek képviselői mondanak beszédet. Az áldozatok emlékére a Lánchídról száz fehér léggömböt engedünk el, a Szt. István téren pedig a rendezvény ideje alatt megtekinthető lesz a Magyarországon partnerük által megölt nőket megörökítő Néma Tanúk kiállítás. Az esemény moderátorai Jaksity Kata és Bombera Krisztina. 

"Tudom, milyen az, mikor apám fojtogat, s nem érdekel semmi, csak haljak már meg végre"

szeptember 10, 2016 - 23:20

Pintér Marianna túlélő, blogger, nők és gyermekek elleni erőszak ellen küzdő aktivista, az csapat tagja. Az alábbi beszéde az első Angyalhír Emléksétán, 2015. június 29-én hangzott el. 

 

Én a családon belüli erőszak több formáját megtapasztaltam. 

"A bűnöm annyi volt, hogy az exférjem ránk akarta gyújtani a házat"

október 18, 2015 - 22:19

Sziasztok, Csurika Mária vagyok A Város Mindenkié Hajléktalan Nők Munkacsoportjából.

Nőnek lenni a mai társadalomban nem egyenlőség, hanem elnyomás - főleg akkor, ha a nő szegény, ne adj isten cigány, fogyatékkal él, vagy sokgyermekes anya. Ma Magyarorszagon 17 százalékkal keresnek a férfiak többet ugyanazert a munkáért, mint a nők. Nekünk, nőknek kell a gyermekeinket felnevelni, de ha sokat vagyunk betegállományban, elveszítjük a munkahelyünk, ezért elvész az otthonunk is.

A bántalmazottak sorsa a jogi eljárástól az esetleges új kapcsolatig

november 25, 2011 - 23:35

Bántalmazott. Hányszor hallottam mostanában ezt a szót ? Hányszor írtam le ?  Talán ezerszer is, nem számoltam. Számoltam viszont a napokat, az éjszakákat,annak idején, amikor arra vártam, hogy segítsen végre valaki, hogy biztonságban érezzük végre magunkat. Hosszú volt az út idáig.

Törvényesített gyerekrablás – esetleírás, avagy miért demonstrálunk dec. 1-jén szombaton 15 órakor a Kossuth téren?

november 28, 2012 - 15:53

„A 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” rendezvénysorozat keretében december 1. szombaton, 15 órakor a Kossuth téren Anyák, akiknek elrabolták a gyermekeit demonstráció lesz.

„Történelmet írtunk, nővéreim!" – Tömegtüntetés Peruban a nők elleni erőszak miatt

augusztus 15, 2016 - 00:53
"Magamnak öltözök, nem neked" - Ni Una Menos felvonulás a nőkkel szembeni erőszak ellen, Peru, 2016. aug. 13.  (kép forrása: Municipalidad Provincial de Huaura Facebook-oldala)

Mintegy 50.000 ember tüntetett a Ni Una Menos nevű feminista közösség felhívására Peruban a nők elleni erőszak ellen 2016. augusztus 13-án. A felháborodást a közönyös hatóságok és a bántalmazóknak a közelmúltban kiszabott túl enyhe ítéletek váltották ki.

16 AKCIÓNAP A NŐK ELLENI ERŐSZAK ELLEN (nov. 25. - dec. 10.) - Képeslapok minden napra

november 25, 2009 - 18:25
November 25. és december 10. között minden nap egy-egy, nőknek, illetve férfiaknak szóló képeslap jelenik meg az interneten. Az idei 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen szervezői ezen képeslap-sorozattal szeretnék felhívni a bántalmazott nők helyzetére és a bántalmazó férfiak felelősségére a figyelmet. A képeslapokon a bántalmazás hátterében álló gondolatok olvashatóak, kiegészítve az érintettekkel dolgozók véleményével. Kérjük, hogy a képeslapjaink továbbküldésével járuljon hozzá az áldozatok támogatásához!

Az anyákért, akiknek elrabolták a gyerekeit - Dr. Spronz Júlia beszéde (Onebillionrising Budapest)

február 20, 2014 - 17:32

 

Jó sokan vagyunk, ezt örömmel látom, de sajnos jónéhányan fájóan hiányoznak közülünk. Elsősorban is az a hetven nő, aki évente meghal Magyarországon párkapcsolati erőszak miatt. Ez a hetven lehetne kevesebb is: például Amerikában negyven, Németországbn tizennyolc, Spanyolországban csak tizenhat. Mindez azért, mert ott sikerült megtalálni azt a jogi keretet, a beavatkozásnak azt a módját, ahogy csökkenteni lehet ezt a számot.