Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

A nagyváradi Szigligeti-társaság tudományos irodalmi pályázatára kitűzött 200 koronás díjat neki ítélték 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című munkájáért. 1905-ben elnyerte az Új Idők irodalmi pályázatának díját, Egyenes úton egyedül című, az emancipáció dilemmáit feltáró regényével, ami az első magyar feminista regénynek is tekinthető. Cikkei a Nagyváradban, a kolozsvári egyetem Évkönyvében (1904. Látás a művészetben); az Új Időkben (1906. Pusztulás, elb.), az Egyetértésben és a Művészetben jelentek meg. Művészetfilozófiai írásai jelentek meg. Svédből fordított több regényt és novellát.

A Vasárnapi Kör egyik alapító tagja, de 1917 után szembefordult társaival. A két világháború közt eltávolodott a haladó szemlélettől, konzervatív társaságba, Tormay Cecile körébe került.

1925-ben alapító tagja, később elnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének. Egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women). Lapjuk a Magyar Női Szemle. Szintén 1925-ben az első magyar könyvtárosnővel, -nal válaszolnak a Napkeletben Korniss Gyula "Nők az egyetemeken" c. elmarasztaló írására. 1938-ban az IFUW  címmel könyvet adott ki

Továbbra is fordított, az északi szerzőket ő ismertette meg a magyar közönsággel, lefordította pl. Knut Hamsun Éhség c. regényét.  

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.