Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

január 07, 2018 - 20:06

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.