Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet. 1908-ben megalapította  l’École d’enseignement supérieur néven a montreáli egyetem első nőkollégiumát, ahol apácák felügyeletével tanultak a nőhallgatók, köztük  lánya, Marie-Joséphine, aki az első francia-kanadai diplomás nő lett. A nők választójogáért harcolva 1922-ben az egyik legnagyobb megmozdulás szervezője volt.  A montreáli egyetemen konferenciaterem viseli a nevét, ő a Monument en hommage aux femmes en politique  szoborcsoport egyik alakja. 1997-ben beválasztották a Persons of National Historic Significance tagjai közé. 

A  Monument en hommage aux femmes en politique: Idola Saint-Jean, Marie Gérin-Lajoie, Thérèse Forget-Casgrain és Marie-Claire Kirkland.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.