Johanna Borski holland üzletasszony (1764–1846)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Johanna Borski holland üzletasszony (1764–1846)

augusztus 13, 2017 - 23:46

Jómódú amszterdami kereskedőcsaládba született. 1790-ben házasságot kötött Willem Borski bankárral, tíz gyereket szült. Értelmes, gyors felfogású volt, Willem mellett beletanult az üzletvezetésbe, 1812-re ők voltak a második leggazdagabb család Amszterdamban. Férje 1814-ben bekövetkezett halála után ő vitte tovább a céget Firma Weduwe W. Borski néven, Johannes Stoop ügyvéd közreműködésével. Jó üzleti érzéke mellett komoly hasznot hozó, merész húzásai voltak, kockázatos lépései rendre beváltak. 1816-ban a De Nederlandse Bankot, 1830-ban a Nederlandsche Handel-Maatschappijt mentette meg a csődtől. Nagy házat vitt, Napoleon és Mária Lujza is vendégei voltak. A leggazdagabb holland polgárok közé számított, magánvagyonát 4 millió guldenre becsülték. 1840 után fokozatosan átadta a cég vezetését fiának, nyolcvan évesen vonult vissza végleg az üzlettől.    
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Käthe Schirmacher német író, újságíró, feminista (1865–1930)

augusztus 04, 2016 - 13:22

Németországban született 1865. augusztus 6-án. Sokáig élt Párizsban, a Sorbonne-on volt egyetemi hallgató, itt ismerkedett meg a nőmozgalom számos képviselőjével, és inspirálta a szintén itt tartózkodó -t, az első magyar könyvtárosnőt. 

Angliában dolgozott, Zürichben doktorált.

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.