Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában. Népkonyhákat, mosodákat, üzemi bölcsődéket, anya-gyerek központokat, óvodákat, orvosi rendelőket létesített, hogy a nők így lehetőséget kapjanak művelődésre, tanulásra, közéleti szereplésre.