Sajtóbeszámoló az SZTE TNT családon belüli erőszakról szóló beszélgetéséről

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Sajtóbeszámoló az SZTE TNT családon belüli erőszakról szóló beszélgetéséről

március 30, 2014 - 00:57

Március 5-én a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportjának meghívására Antoni Rita Kérchy Anna irodalmárral és Czapáry Veronika íróval beszélgetett Cazpáry Megszámolt babák c. újonnan megjelent regénye kapcsán a családon belüli erőszakról és azon belül a gyermekkori szexuális abúzusról. 

"A beszélgetés során elengedhetetlenül előkerült a magyarországi helyzet. Antoni Rita segítségével valós képet kaptunk arról, amit a filmekben csak láthatunk. „Az erőszak inkább hatalomdemonstráció, nem a szexualitás kiélése.” (...) Megtudhattuk, hogy körülbelül 10-szer annyi anyaotthonra, szállásra, menedékhelyre lenne szükség hazánkban, mint amennyi rendelkezésre áll; az erőszak ellen menekülőknek gyakorlatilag nincs elég államilag támogatott hely."

"Az előadáson körvonalazódott, hogy két módon lehetne segíteni a hatékonyabb működést, a segítség optimalizálását. Elsőnek az áldozatok, egy társadalmi réteget alkotók támogatásáról lenne szó. Az egyéni segítségnyújtás, kezelés és gyógyítás lehet hatásos, azonban a társadalmi méretet öltött problémát nem tudja kezelni. A helyzet sokkal inkább szociológiai probléma, amire megfelelően kell reagálni a változás érdekében."

A teljes beszámoló olvasható. 

 

 

 

Az első Schwimmer-szoba Magyarországon - beszámoló a megnyitóról, képgalériával

június 09, 2012 - 10:11
Retek Erika és Antoni Rita (KATTINTS A KÉPRE a galéria megtekintéséhez!)

„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a természetellenesen megkínzott és elkorcsosított testet: szépnek, a társadalom iránti érdeklődést modern hóbortnak nevezi.” ( 1907)

A női test jelentésrétegei – Kukorelly Endre Ezer és 3 című regénye

január 16, 2011 - 00:48

A női testet folyamatosan szimbolikus kódokkal ruházza fel a társadalom. Az irodalmi narrációnak is központi témája a női test, ennek a testnek megszerzése, legyőzése, szexualizálása. A női test tárgyiasítása jelenik meg Kukorelly Endre könyvében, az Ezer és 3 – avagy a nőkben rejlő szív című regényben. A botránykönyvként beharangozott mű 2009-ben jelent meg és nagy visszhangot váltott ki. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról.

Felforgatás és hímsovinizmus Ken Kesey "Száll a kakukk fészkére" c. regényében

szeptember 29, 2009 - 10:19

 Ken Kesey „Száll a kakukk fészkére” c. 1962-es regénye alapmű, Milos Forman meg is filmesítette, de „szégyenszemre” csak most olvastam el először. Újabb nonkonformista, „árral szemben úszó” narratíva ez számomra, egy elnyomó intézményben megjelenik egy felszabadító figura, kinek ténykedése felbolygatja a lakókra kényszerített rendet, és visszafordíthatatlan következményeket von maga után,