A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

augusztus 12, 2014 - 15:40
 Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.

A Szegedi Feminista Csoport 1990-ben

Programnyilatkozatuk - 25 év elteltével is fájdalmas aktualitásokkal - olvasható.

Tevékenységeik közt szerepelt, az öntudatnövelő munka mellett a pornográfiaellenes küzdelem. A rendszerváltás után ez különösen aktuális volt, mert az újonnan támadt "szabadság" hevében még a közterületek, taxik is tele voltak ilyen képekkel. A Szegedi Feminista Csoport egyik akciója az volt, hogy az újságok címlapjaira és a taxik belesejébe saját készítésű matricákat ragasztgattak.

Hallatták hangjukat az aktuálpolitikai kérdésekben, közéleti vitákban, Bollobás Enikő több alkalommal publikált napilapokban az akkor égetően aktuális abortusztörvény ügyében, figyelmeztetve arra, hogy a tiltás nem megoldás. Ezzel kapcsolatosan széleskörű figyelem kísérte Fekete Gyula antifeminista íróval folytatott - ellenfele odáig merészkedett, hogy , sőt, némi logikai bukfenccel, "anyagyilkosoknak" nevezte a törvény liberálisabb változata mellett kampányolókat. (Többek közt a is ezért gyűjtött aláírásokat a Szabad Döntés Jogáért nevű akciója keretében - az együttes erőfeszítés végül a lehetőségekhez képest eredményes volt, a parlament a liberálisabb változatot szavazta meg.)

2014. febr. 21-én a Nőkért Egyesület és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén, melynek révén Bollobás Enikő sok év után újra találkozott két egykori tanítványával, Balaton Anitával és (a 2012-es csbe törvényi kodifikációért vívott küzdelem részeként az AVON aláírásgyűjtésben is közreműködő) Varga Helenával, felidéztük - a (!) kezdve, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségén át a Magyar Nők Szövetsége szegedi tagszervezetéig, a Szegedi Nők Klubjáig - a Szegedhez köthető feminista megmozdulások, köztük e csoport történetét. (Az eseményről videofelvétel is készült, hamarosan az is elérhető lesz).

 

A Szegedi Feminista Csoporttal összefüggésben megjelent publikációk - melyek nagy részét Bollobás Enikő rendelkezésünkre bocsátotta, így a linkekre kattintva elérhetők:

Bollobás Enikő. "A feminizmus kísérlete ? Beszélgetés Zeley Lászlóval, Buda Bélával és Nyíri Tamással" A gondolkodás terhei. Budapest: Medicina, 1986. 105-116.

(Fekete Gyula fentire publikált viszontválaszára - az újság ezt már nem közölte le)

Chikán Ágnes. "Feministák Szegeden. A nőnek hallgass a neve ...!?" Csongrádi Hírlap 1990 március.

V. Bálint Éva. "Amerikából jöttem. Beszélgetés Bollobás Enikővel" Magyar Hírlap 1992. okt. 17.

 

Bollobás Enikő honlapja:  

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"A magyar nő egyenjogúsítása minden téren" - hazai feminizmus a XX. század elején

augusztus 06, 2013 - 17:54

Magyarországon a kiegyezést követően megindult modernizációs folyamattal együtt megkezdődött a társadalmi önszerveződés kiakakulása is. A millennium idejére - az egyesületek virágkorában - csak nőegyesületből már 800-at jegyeztek be. Túlnyomó többségük jótékonykodással foglalkozott. Ilyen volt a legrégebben alapított, 1817-től fennálló Budai Jótékony Nőegylet, amelynek fő tevékenységei: szegény nők foglalkoztatása, betegápolás, szegény gyermekek taníttatása és élelmiszer-elosztás, de a nőegylet házában működött Brunszvik Teréz első óvodája is. 

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

március 23, 2013 - 23:19
Schwimmer Rózsa idős korában

1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait.