Kirakat és kabaré: a mai "női" esélyegyenlőségi albizottsági ülés

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kirakat és kabaré: a mai "női" esélyegyenlőségi albizottsági ülés

április 16, 2013 - 18:16
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottságának mai - ahol civil megfigyelőként részt vettek többek közt a Magyar Nők Szövetsége, a PATENT Egyesület és a Nőkért Egyesület, valamint a "Változást a Nőkkel!" civil női kerekasztal képviselői - tájékoztatót hallhattunk a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos törvénytervezetről. A helyzet sajnos több mint lehangoló: azok alapján, amennyit a párkapcsolati erőszak törvénytervezetéről eddig tudni lehet - maga a szöveg ugyanis ismeretlen okokból nem hozzáférhető - az nem csak hogy nem szolgálja az áldozatok érdekeit, de a legcsekélyebb mértékben sem felel meg a nemzetközi szervezetek ajánlásainak.
 
Ennek egyik oka, hogy a(z ismeretlen személy által kiválasztott) meghívott előadóknak tulajdonképpen egyike sincs elköteleződve az albizottság célja iránt. Egyik megjelent civil szervezet sem érti, hogy egy elvileg női esélyegyenlőségi albizottság elvileg a nőkkel szembeni erőszakról szóló tárgyalásán vajon mit keresnek - ráadásul egyedüli! - szakértőkként olyanok, akik a nők hátrányos helyzetét eleve tagadják, és a vitát, tisztázatlan források és megkérdőjelezhető statisztikák alapján, a szerintük többségben levő férfi áldozatok felé próbálják eltolni.
 
Ez a megközelítés nem csak a probléma gyakorlati vetületével nap mint nap szembesülő civil áldozatsegítők tapasztalatainak mond homlokegyenesen ellent, hanem az olyan - ideológiáktól mentes értékeken nyugvó - szervezetek ajánlásainak, mint az ENSZ vagy az Európa Tanács. (Lásd CEDAW bizottság illetve Isztambuli Egyezmény). Az ORFK adatai szerint a 2010-ben regisztrált 12212 családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekmény elkövetőinek 86,7 százaléka férfi, a 2011-es adatok szerint pedig 86,3 százalék ez az arány, azaz a tények azt mutatják, hogy ami a tendenciát illeti, nők elleni férfierőszakról beszélhetünk. 
 
A valóban tapasztalt és kompetens szakértők, valamint az érdemi civil egyeztetés hiányában a törvénytervezet jelenleg több sebből vérzik, melyekre eddig is folyamatosan igyekeztünk felhívni a figyelmet. Problémás például, hogy a születendő törvény nem fedi le az együttélés nélkül, illetve a csak az egyik fél részéről szándékolt párkapcsolatokkal összefüggő zaklatás, bántalmazás eseteit, és hiányzik belőle a gazdasági erőszak szabályozása.
 
Gyakorlatilag egyedüli pozitívumnak ítéljük meg, hogy a témában újabb albizottsági ülés és társadalmi egyeztetés került kilátásba. Ezek során optimálisnak tartanánk az áldozatokkal napi szinten foglalkozó NANE és PATENT egyesületek szakértőivel való érdemi egyeztetést; azaz a formális meghallgatás kipipálása helyett észrevételeik, javaslataik gyakorlati figyelembe vételét.
 
(Az ülésről bővebben a holnapi nap folyamán számolunk be.)
 
 

 

 

Miért nem jó a "családon belüli erőszak" kifejezés?

szeptember 17, 2012 - 23:07
Állítólag a cselekmény ilyetén megnevezése negatív dolgot társít a magasztos család fogalomhoz. Értehetetlen  szemforgatásnak látom ezt:
elkövetni nem annyira ciki, de nevén nevezni, azt igen. Olyasvalaminek érzem, mint a kliens háttérben maradását. Habár ő a főbűnös, mégsem szabad róla beszélni.
 

Aláírásgyűjtés: emlékeztető

július 23, 2010 - 15:35

Kirakom külön posztba is, hogy ne sikkadjon el a hozzászólások között.

 

Ne feledjeték, hogy közeledik a leadási határidő, 2010. augusztus 3. (Az index.hu cikkében augusztus 5-e áll, de a hivatalos honlapon 3-a áll.). Arról a kampányról van szó, melyet Halász Pálma kezdeményezett, azért, hogy önálló törvényi tényállás legyen a családon belüli erőszak ellen.