Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45
A XIX. századi amerikai nőmozgalom szervezője, író, szónok.

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

A kislány hároméves korában már tudott írni-olvasni, és amikor a helyi iskola tanítója nem volt hajlandó komolyabb matematikára tanítani, Daniel Anthony “házi” iskolát alapított, ahol egy tanárnő, Mary Perkins oktatta a gyerekeket. Susan tanulmányait Philadelphiában fejezte be és tanítani kezdett. Nők kaphattak tanári állást, amikor azonban Susan szóvá tette, hogy a vele azonos beosztásban lévő férfiak ötször annyit keresnek, a problémát úgy oldották meg, hogy elbocsátották. 

A kemény kvéker lányt nem lehetett elijeszteni, elkezdődött évtizedekig tartó nőjogi harca. Csatlakozni akart az antialkoholista mozgalomhoz, azonban a férfiak nem vettek fel nőket a társaságba, ezért Susan megalapította az első női antialkoholista egyesületet Daughters of Temperance elnevezéssel.

1851-ben Syracuse-ban találkozott Susan B. Anthony és , ettől kezdve munkatársak, jó barátok lettek.

A polgárháború (1861-65) alatt Susan az American Anti-slavery Society (amerikai rabszolgaság elleni társaság) munkatársa volt, és szervezője a Women's Loyal League-nak, mely Lincoln elnök kormányát támogatta. A polgárháború után keserves csalódásban volt részük a nőknek – ők, akik kiálltak a rabszolgák felszabadításáért és jogaikért, ugyanezt nem kapták meg.

Az 1869-ban elfogadott Fourteenth Amendment (14. törvénymódosítás) kimondta, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született, amerikai állampolgár, és törvényes jogaitól nem lehet megfosztani. Ezt próbálta kihasználni Susan, amikor 1872-ben Rochesterben feliratkozott a szavazólistára és a négy nappal későbbi szavazáson tizenöt társával együtt részt vett.  A “törvénytelenül” szavazó nőket letartóztatták és pénzbüntetést kaptak. Susan B. Anthony nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indítottak ellene. A 1873. június 17-re tűzték ki, a bíró nem engedte a vádlottat tanúskodni, mert nő, így alkalmatlan saját érdekeinek képviseletére, és javasolta az esküdteknek a “bűnös” ítélet kimondását. Susant 100 dollár bírságra ítélték, igazának tudatában nem volt hajlandó fizetni, de további eljárást – talán a nagy nyilvánosság miatt – nem indítottak ellene.

1892-től 1900-ig a National American Woman Suffrage Association elnöke. Sokat utazott az Egyesült Államokban és Európában is, előadásokat tartott, komoly szerepe volt a feminista mozgalom fokozatosan erősödő népszerűségében, elismertségében és politikai súlyában.

 

Egydolláros pénzérme, Susan B. Anthony arcképével

Elizabeth Cady Stanton-al és -el közösen írt nagylélegzetű munkájuk, a History of Woman Suffrage a feminizmus egyik alapműve.

Rochesteri otthonában halt meg 1906. március 13-án. A nyilvánossághoz intézett utolsó szavai “A kudarc lehetetlen” mozgalma jelszava lett. 

A History of Woman Suffrage kötetei  itt olvashatók: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.

André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

augusztus 18, 2017 - 15:34

Victoire Léodile Béra Lusignan-ban született, értelmiségi családba. 1851-ben férjével, akinek a 1848-as forradalomban való részvételéért menekülnie kellett, Svájcba költözött. Két fia nevén – André, Léo – kezdett publikálni, újságcikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg.