Clara Zetkin (1857–1933), az első szocialista feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Clara Zetkin (1857–1933), az első szocialista feminista

március 08, 2012 - 11:32

Clara Eisnner 1857. július ötödikén született egy németországi kisvárosban, Wiederauban. 1878-ban osztályelsőként a Von Steyber Institute-ban szerzett tanítói oklevelet, és szeretett volna egyetemre menni, de németországi egyetemek abban az időben nőket nem vettek fel, és külföldön való továbbtanulását pedagógus szülei nem tudták fizetni. 

Clarat osztálytársa, az orosz Oszip Zetkin ismertette meg a szocialista eszmékkel, Clara az SPF-be (Német Szocialista Párt) is be szeretett volna lépni, de a párt nőket nem vett fel. Többek között valószínűleg ezért is kezdett foglalkozni a nők hátrányos helyzetével, kiszolgáltatottságuk megszűntetésével.

Oszip Zetkint kiutasították Németországból, Claraval együtt Párizsban telepedtek le, két gyermekük született. Nem házasodtak össze, mert az érvényes törvények szerint Clara elvesztette volna német állampolgárságát, de felvette élettársa nevét. Az aktivan politizáló pár rendkívül szűkös körülmények között élt, Oszip súlyosan megbetegedett és 1889-ben meghalt. 

Clara visszatért Németországba és tovább folytatta politikai munkáját. A Második Internacionálé alapító kongresszusán tartott híres beszéde a nők felszabadításáról a szocialista nőmozgalom kiáltványa lett. A beszéd alappillére az alábbi mondat volt:

Amíg a nők nem lesznek anyagilag függetlenek, addig ugyanúgy a férfiak rabszolgái maradnak, mint ahogy a munkások a tőke rabszolgái.

1892-ben Clara Zetkin lett a párt Die Gleicheit (Egyenlőség) című újságjának szerkesztője. Erőteljes, világos stílusú cikkeit egyre többen olvasták, az újság példányszáma rohamosan növekedett. Mint szerkesztő, a női szerzőket bátorította és részesítette előnyben. 1916-ban háborúellenes nézetei miatt elbocsátották a laptól.

alt

Az újságírás mellett szervezője volt a szocialista nőmozgalomnak, ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát, az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé az ő javaslatára jelölt ki  nemzetközi nőnapot. Háborúellenes nézetei miatt egyre inkább ellentétbe került a szocialista párttal, és 1920-ben a KPD (Német Kommunista Párt) tagja lett. 1920 – 1932 között parlamenti képviselő volt, a Reichstagban többször felszólalt a fasizmus ellen. 

Clara Zetkin tevékenysége nem korlátozódott Németországra, Európa több országában vett részt a nőmozgalmakkal kapcsolatos konferenciákon és vitákon, az egyik leghatásosabb szónoknak ismerték. Több könyvet írt, ezek közül az egyik legismertebb a Leninnel folytatott beszélgetéseinek gyűjteménye.

A személyét fenyegető németországi politikai helyzet miatt 1932-ben a Szovjetúnióba ment, ahol 1933 június 20-án, 76 éves korában halt meg.

 

 

 

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

március 02, 2017 - 01:31

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.