Akit az irigység írt ki a kánonból: Földes Jolán író (1901-1963)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Akit az irigység írt ki a kánonból: Földes Jolán író (1901-1963)

június 22, 2024 - 16:51
Földes Jolán A Halászó macska uccája című regényével nemzetközi elismertségre tett szert, ám mára érdemtelenül háttérbe szorult.

Földes Jolán 1901-ben születik Kendersen, galíciai zsidó családban. Anyja öngyilkossága után nevelését nagyanyja irányítja. Bécsben, majd Párizsban jár egyetemre, de apja anyagi csődje miatt tanulmányait félbe kell szakítania. A francia fővárosban marad gyári munkásként, különböző nemzetiségű és világnézetű emigránsok közt él a ma is létező Halászó macska utcájában (Rue du Chat-qui-Pêch). Mély hatást tesz rá annak megtapasztalása, hogy az otthontalanság, az elveszettség érzése még azokat is összekovácsolja, akik más körülmények közt gyűlölnék, sőt, lehet, akár meg is akarnák ölni egymást. Együtt érez a forrófejű spanyol anarchistával, a drasztikus következményektől elszörnyedt, kiugrott - így egykori társai által üldözött - kommunistával, de a vagyonából kiforgatott orosz bankárral is, akinek szilárd meggyőződése, hogy egy év múlva már visszakapott szentpétervári villájában láthatja vendégül újonnan szerzett barátait. Földes később az itt készített jegyzeteiből írja meg világsikert arató regényét. 

Előtte azonban Egyiptomba megy, hogy a magyar konzulátus titkáraként dolgozzon, majd a Nyugatnál helyezkedik el, később műfordításból él. Második férjében, Kelemen Kálmán újságíróban szellemileg egyenrangú, támogató társra talál. Földes Pál mellett számos színdarab, vígjáték társszerzője. 1936-ban megnyeri a Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát, mely népszerűséget, anyagi biztonságot és európai előadókörutat hoz számára. A növekvő zsidóüldözések miatt férjével elhagyják az országot. Yolanda Foldes néven regényíróként és forgatókönyvíróként külföldön is sikeressé tud válni: az egyik regényéből készült filmben (Aranyfülbevaló) Marlene Dietrich játssza a főszerepet. 1963-ban tüdőrákban hal meg.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.