Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

november 02, 2019 - 21:31
A történelem első ismert női polihisztora.

Alexandriában született (feltehetően) 355-ben, a matematikus Theón lányaként. Egyesek szerint tudásával és értelmével „messze túlszárnyalta saját korának filozófusait”. Apollóniosz és Diophantosz geometriájához írt megjegyzéseket, zenélt, platóni és arisztotelészi filozófiát tanított Athénban és Alexandriában, ahol akadémiát is nyitott, és megjelentetett egy asztronómiáról szóló könyvet. Aszkéta életet élt, kérőit elutasította. 

Hüpatia erényei azonban (bármennyire is keresztényiek voltak) nem csillapították az ellenséges helyi keresztényeket. 412-ben Kürillosz, egy keresztény fanatikus, eretnekvadász és zsidógyűlölő lett Alexandria püspöke, aki 415-ben, húsvét táján a zsidó lakosságra uszította híveit. Emiatt konfliktusba került a helytartóval, Oresztésszel - mire elterjedt a szóbeszéd, hogy biztosan Hüpatia babonázta meg a helytartót. Kürillosz boldogan használta fel ürügynek az egyébként is ferde szemmel nézett, boszorkánynak tartott pogány filozófusnőt.

Egy dühös prédikációja után egyik követője, Péter (János kopt püspök szerint „Jézus tanainak minden szempontból tökéletes követője”) Hüpatia iskolája ellen vezette a felhergelt tömeget. A filozófusnőt lefogták, kagylóhéjakkal megnyúzták, majd tűzre vetették. Megvesztegetéssel gondoskodtak arról, hogy Hüpatia gyilkosait ne helyezzék vád alá. Kürillosz karrierje a katolikus egyházon belül magasra ívelt: szentté avatták. 

Hüpatia műveit gyilkosai elégették, egy levelén kívül semmi sem maradt meg tőle az utókorra. 

Nevét őrzi a Hold egyik krátere, valamint

2009-ben film készült az életéről. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, egészségügyi mérnök, feminista (1842–1911)

április 29, 2017 - 22:05

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) első női hallgatója és első női tanára a Vassar College-ban végzett 1870-ben. Kémiát akart tanulni, a MIT rendkívüli hallgatójaként az első nő lett az Egyesült Államokban, akit természettudományi karra felvettek. 1873-ban diplomázott, de a doktori fokozathoz szükséges további tanulmányait nem engedélyezték. Bostonban középiskolás lányoknak létrehozott egy tanfolyamot, amely előkészítette őket természettudományi tanulmányokra. 1876-ban megalapította a MIT női laboratóriumát, ahol egészségügyi kémiát tanított.

Lydia Wahlström svéd történész, író, feminista (1869–1954)

április 22, 2017 - 14:53

Az uppsalai egyetemen történelmet, politológiát és skandináv nyelveket tanult. 1892-ben megalapította Upsala Kvinliga Studäntförening néven az első női diákszövetséget. 1998-ban védte meg doktori értekezését, ő volt a harmadik nő Svédországban, aki doktori címet szerzett. Két évig egy angliai intézetet vezetett, 1900-tól Stockholmban az Ahlinska Flickskolans felső lányiskola igazgatója volt. Egyik alapítója volt 1902-ben a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsett egyesületnek, 1907-1911 között az elnöki tisztséget is betöltötte.

Juliana Morell spanyol apáca (1594–1653)

április 12, 2017 - 01:21

Az első nő, aki jogászdoktori oklevelet szerzett. Özvegy apja a domonkosrendi apácáknál neveltette, négyéves korától tanult latinul, görögöl, héberül. 8 évesen apjával Lyonba költöztek, ahol a nyelvek mellett zenét, retorikát, dialektikát, etikát, tanult. Utóbbi kettőből írt disszertációjának téziseit nyilvánosan védte meg 12 éves korában. 1608-ban Avignonban a pápai nuncius palotájában, előkelő közönség előtt volt jogi doktori értekezésének vitája.