• Kis Jankó Bori "százrózsás" mintája
  • A Kis Jankó Bori Emlékház (Mezőkövesd)
  • Kis Jankó Bori szobra (Ács József, 1969)

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz. Hat gyermeket szült (ebből kettő meghalt), és közben tovább hímezte, ahogy nevezte őket, "álmai virágjait".

Remek rajzkészsége, a matyó hagyományok alapos ismerete eredményeként csodálatos darabok kerültek ki a keze alól. Gyakran nevezték „százrózsásnak” változatos, gyönyörű virágmintáiért. Az 1900-as évek végefelé már országszerte ismert volt, az igazi sikert a milleniumi világkiállítás hozta el számára. Rengeteg megrendelést kapott, később külföldön is népszerű lett. Alapító tagja volt a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetnek.

Az elsők között volt, aki 1953-ban megkapta a Népművészet Mestere címet. Egykori lakóházából emlékmúzeum lett, előtte álló mellszobra Ács József szobrászművész alkotása. Nevét az országos Kis Jankó Bori himzőpályázat és a Kis Jankó Bori emlékdíj is őrzi. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Takács Zsuzsa költő, műfordító (sz. 1938)

november 14, 2018 - 18:54
Takács Zsuzsa dedikál az Ünnepi Könyvhéten (Fotó: Vadas Róbert)

Az ELTE spanyol-olasz szakán végzett 1963-ban, majd Havannában egyetemi lektorként dolgozott. 1964 és 2002 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen spanyol társadalomtudományi szaknyelvet tanított. Elsősorban spanyol, olasz, katalán, portugál és angol költőket fordít. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Számtalan hazai és külföldi díjat kapott, 2003-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője kitüntetést nyerte el.

Egyik lánya Lengyel Anna műfordító, dramaturg. 

Néhány kötete:

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.

Ladomerszky Margit színész (1904–1979)

december 17, 2019 - 19:12

1924-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláján, Székesfehérváron kapott szerződést. Az elkövetkező években játszott Kaposváron, Pécsen, Szegeden.

1929-ben szerződött el a Vígszínházhoz, sok komoly szerepet kapott. 1945-től a Nemzeti Színház tagja, egészen nyugdíjazásáig.

Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepekben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíresebb szerepe talán Warrenné volt, Shaw Warrenné mestersége c. darabjában. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.